Gyöngyöző cián

Gyöngyöző cián
Szerző	Agatha Christie
Eredeti cím	Sparkling Cyanide
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Nyelv	angol
Műfaj	krimi
Előző	És eljő a halál…
Következő	Hétvégi gyilkosság
Kiadás
Kiadó	Dodd, Mead and Company
Kiadás dátuma	1945. február
Magyar kiadó	Palladis Kiadó, Magyar Könyvklub
Magyar kiadás dátuma	1947, 1996
Fordító	Kosáryné Réz Lola, Köves Erzsébet
Sablon • Wikidata • Segítség

A Gyöngyöző cián (Sparkling Cyanide) Agatha Christie írónő 1945-ben publikált, „Remembered Death” cím alatt is ismert detektívregénye. Az első magyar kiadás Valaki hiányzik címen, Kosáryné Réz Lola fordításában jelent meg a Palladis könyvkiadó Detektívregények legjava sorozatában jelent meg.^[1]

A regény a nyolc évvel korábban megjelent Sárga írisz történet átdolgozott és bővített változata, míg azonban abban Hercule Poirot szerepelt, az új változatba Race ezredes került be helyette. A főszereplő Iris Marle és nővére, Rosemary kapcsolatában Agatha Christie és nővére, Madge viszonya tükröződik.^[2]

Fontosabb szereplői

• Rosemary Barton – tragikus véget ért elbűvölő, de meglehetősen butácska vagyonos dáma (vajon csakugyan öngyilkos lett?)
• George Barton – Rosemary férje
• Iris Marle – Rosemary húga
• Lucilla Drake – Rosemary és Iris nagynénje, Rosemary halála után Iris hölgy kísérője
• Victor Drake – Lucilla rossz útra tévedt fia, aki amikor csak módjában áll kihasználja rokonait
• Paul Bennett – Rosemary és Iris anyjának régi hódolója, halála után nagy vagyont hagyott keresztlányára Rosemaryre
• Anthony Brown – (alias Tony Morelli) Rosemary egyik hódolója, akiről senki nem tud semmi kézzelfoghatót
• Stephen Farraday – parlamenti képviselő, Rosemary hódolója
• Lady Alexandra Farraday – Stephen Farraday felesége, a befolyásos Kidderminster klán sarja
• Ruth Lessing – George Barton titkárnője és jobbkeze
• Race ezredes – George Barton gyermekkori ismerőse
• Kemp főfelügyelő – Az Új Scotland Yard nyomozója

Cselekménye

Még egy év sem telt el azóta, hogy a gyönyörű örökösnő, Rosemary Barton meghívta hét barátját születésnapi partijára. Heten ülnek asztalhoz, de csak hatan hagyják el a termet élve. Vajon Rosemary tényleg öngyilkos lett? Férjében George-ban egyre inkább erősödik a kétely, hogy életvidám felesége valóban önnön kezével vetett véget életének – különösen azután, hogy névtelen leveleket kap, amelyek hidegvérű gyilkosságra utalnak. A történet középpontjába kerül egy – vagyis két – pezsgőspohár, amihez senki nem férhetett hozzá és amiben ennek ellenére ott gyöngyözik a cián…

George barátja, Race ezredes kideríti, hogy a mérget valójában Irisnek, Rosemary húgának szánták. Rosmary korábban nagyobb vagyont örökölt, amely – saját gyermekek híján – Irisre szállt. Ha Iris is meghalt volna, akkor nagynénje, Mrs. Drake örökölt volna utána. Mrs. Drake fia, Victor, a család fekete báránya, aki mindannyiszor öngyilkossággal fenyegetőzik, amikor pénzszűkébe kerül. Race ezredes és Iris kérője, Anthony Browne rájönnek, hogy Victor együtt tervelte ki a gyilkosságot szeretőjével, Ruth Lessinggel, aki George titkárnője volt.

A terv félresiklott, mivel amikor Iris táncolni ment, és leejtette a kézitáskáját, a pincér véletlenül egy hellyel odébb rakta vissza az asztalra. Így amikor a tánc véget ért, George ült Iris helyére, és ő itta meg a mérgezett pezsgőt. Ruth Iris táskájába csúsztatta a méreg csomagolását, hogy öngyilkosság látszatát keltse, Victor pedig pincérnek álcázva magát megmérgezte a pezsgőt. Mivel az eredeti terv nem sikerült, Ruth megpróbálta Irist autóval elütni, majd gázzal elkábítani, de Race ezredes és Anthony Browne megmentették.

Magyarul

• Valaki hiányzik...; ford. Kosáryné Réz Lola; Palladis, Bp., 1947 (Detektívregények legjava)
• Gyöngyöző cián; ford. Köves Erzsébet; Magyar Könyvklub, Bp., 1996

Feldolgozások

• Gyöngyöző cián (Sparkling Cyanide, 1983), rendező: Robert Michael Lewis, szereplők: Anthony Andrews, Deborah Raffin, Pamela Bellwood
• Gyöngyöző cián (Sparkling Cyanide, 2003), rendező: Tristram Powell, szereplők: Pauline Collins, Oliver Ford Davies, Kenneth Cranham

Hivatkozások

1. Hadnagy-Molnár: 154.
2. Hadnagy-Molnár: 155.

Források

• Hadnagy Róbert–Molnár Gabriella: Agatha Christie krimikalauz. Budapest, Európa, 2004 ISBN 963 077 4291