A település a folyóról kapta a nevét. A folyó első írásos említése 831-ből való, 864-ben pedig már írnak egy Gurk nevű majorságról. 975-ben II. Ottó császár engedélyt adott egy zárda alapítására, amit 1043 és 1045 között Gurki Hemma özvegy grófné újraalapított. A zárdát 1070-ben megszüntették, helyén a salzburgi érsek 1072-ben kolostort hozott létre. A kolostor temploma egyben az akkor alapított Gurki egyházmegye székesegyházának szerepét is játszotta, bár a püspöki rezidencia a szomszédos Straßburg várában volt. Gurk egészen 1787-ig az egyházmegye központjaként szolgált; ekkor a püspök Klagenfurtba költözött át.
A kolostor környéki település a 13. században vásárjogot kapott, bár a többi karintiai kolostori vásárhelyhez hasonlóan jogi értelemben nem lett város, címerét és pecsétjét csak a 18. században kapta meg.
A város fejlődése azután indult meg, hogy 1898-ban elérte a vasút; a Gurktalbahn 1969-ig működött, amikor is a szárnyvonalat megszüntették.
1988. június 25-én II. János Pál pápa meglátogatta a volt székesegyházat - római pápa ekkor látogatott először Karintiába - és imádkozott a benne eltemetett Gurki Szent Hemma sírjánál.
Lakosság
A gurki önkormányzat területén 2016 januárjában 1273 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 1311 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 99%-a volt osztrák állampolgár. 94,6%-uk katolikusnak, 1,5% evangélikusnak, 3,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.
Látnivalók
a Mária mennybemenetele-plébániatemplom (régebben székesegyház). Kriptájában van eltemetve Gurki Szt. Hemma.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Gurk (Kärnten) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.