Yarmouth (hivatalos nevén: Great Yarmouth) régi angol kikötőváros az Északi-tenger partján, a tenger és a Breydon Water között elnyúló földnyelven Kelet-AngliaNorfolk megyéjében (a hagyományos beosztás szerinti Norfolk grófságban), Norwichtól 30 km-rel keletre. Nevét onnan kapta, hogy a Yare folyó torkolatában épült.
Története
Az egykori Gariannonum közelében kialakult település már a normann hódítás előtt lakott hely volt (Pnl); a római megszállás néhány tárgyi emléke fennmaradt.
1381-ben a város lakói szétverték Wat Tyler felkelőinek egy csapatját.
1682-ben a yorki herceget (a későbbi II. Jakab angol királyt) szállító Gloucesterharmadosztályúsorhajó a város partjai előtt a sekély vízben manőverezve zátonyra futott, kettétört és gyorsan elsüllyedt. A legénység tagjai és az utasok közül sokan életüket vesztették; az áldozatok számát 130 és 250 közé becsülik. A herceget sikerült a partra menekíteni.[2]
Az I. világháború előtt Anglia legnagyobb heringhalász kikötője volt több mint ezer halászhajóval. A háború után megcsappant a halállomány, ezért mindinkább teherkikötővé vált, majd az Északi-tengeri olajmezők felfedezése után egyre nagyobb részt kapott forgalmából az olajkutak ellátása.
Hagyományos iparágai:
kötélgyártás,
hajógyártás,
selyemfonás
malátagyártás.
Tengeri fürdőit már a 19. században sokan látogatták.
Látnivalói
Egy 14. századi erődítmény romjai.
A 12. században épült Miklós-templom Anglia egyik legnagyobb plébániatemploma.
A római katolikus templomot 1850-ben szentelték föl.
A városháza tornya 38 m magas.
Nelson admirális emlékműve (Britannia Monument) egy 41 m magas dór oszlop, allegorikus szobrokkal.
A városi múzeumban egyebek közt a 13. századi kolostor fennmaradt kerengője is megtekinthető.
Több mint 1,5 km-es tengerpart sétányát 1760-ban építették ki.
A South Quay(déli rakpart) körüli régi városnegyed öreg házai közül kiemelkedik az Old Merchant’s House; gipszstukkós mennyezete eredeti, több kovácsoltvas építészeti elemét a 2. világháborúban lebombázott házakból mentették ki.
