Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Az emléktábla a dombóvári (Rákóczi utcai) katolikus temető ravatalozójának K-i homlokzatán[1]
A Giesswein Sándor-emléktáblaDombóváron, a római katolikus temető ravatalozójának keleti homlokzatán található. Felavatására az eszperantó nyelv megjelenésének 125. évfordulója alkalmából, 2012. április 14-én került sor. Az emléktáblával tovább nőtt a Dombóvárra telepített eszperantáliák száma.
Előzmények
2012-ben volt 111 éve annak, hogy Lehman György az első dombóvári eszperantista és 100 éve annak, hogy dr. Gyöngyössy György az első komolyabb sikereket elért dombóvári eszperantista megszületett. Giesswein Sándor a dombóvári születésű Szepessy László költőt kérte fel a keresztényszocialisták indulójának a Riadó c. költemény megírására.[2]
Az eszperantó nyelv Dombóváron – dokumentumok tükrében
2005 tavaszán összeírták az eszperantó nyelv helytörténetét. A Dél-Dunántúli Regionális Eszperantó Alapítvány 2005 óta ápolja a mesterséges eredetű, de 2004 óta élő nyelv hagyományait Dombóváron. Giesswein Sándor[3]1923-ban megalapítja az Eszperantisták Nemzetközi Békeunióját, innentől lehet számottevő eredményekről beszámolni az eszperantó tekintetében Dombóváron. Giessweinnek az első dombóvári eszperantista Lehman György segítségével sikerült meghonosítani az eszperantó nyelvet a településen.[4]
A tábla avatása
A tábla avató ünnepsége, 2012. április 14-én 14.00-kor[5]Vendég eszperantisták koszorúzása[6]
2012. április 14-én volt Lazar Markovics Zamenhof (eszperantóul: Lazaro Ludoviko Zamenhof) halálának 95. évfordulója. Ezen alkalomra készült egy 40 cm x 40 cm x 2 cm -es gránit Zamenhof portré, amely a MESZ új irodáját fogja díszíteni.
Giesswein Sándor (1856. február 4. - 1923. április 15.) pápai prelátus, kanonok nyelvész, filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Szent István Akadémia elnöke, a magyarországi keresztényszocialista mozgalom megalapítója, a mosonmagyaróvári választókerület országgyűlési képviselője, a Magyar Békeegyesület elnöke, a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke (1911-1923), emléktáblájának avatásán G. Nagy Róbert a Dél-Dunántúli Regionális Alapítvány - DURA kuratóriumi elnöke köszöntötte a megjelent vendégeket, és köszöntőjében kitért az emléktábla avatásának aktualitására, majd további magyar és eszperantó nyelvű köszöntők következtek Nanovfszky György - a Magyarországi Eszperantó Szövetség (MESZ) tiszteletbeli elnöke, Sereghyné Zengő Enikő - a MESZ elnökségi tagja, Könczöl Ernő - az egri Verda Stelo Eszperantó Klub küldötte, Kőszegi Csaba Valér - a DURA alapítvány titkára, Kirsch János - szekszárdi diakónus,[7] Kriston Vízi József - a Dombóvári Helytörténeti Múzeum igazgatója, Rostás Jenő István - dombóvári apát-plébános.
A magyaróvári Szent Gotthard egyházközség hozta létre 2006-ban a szociális felelősségvállalás - az örök emberi értékeken alapuló politizálás elismerésére. Giesswein-emlékéremmel tüntetik ki a Giesswein emléknapon a társadalmi környezet iránt nem közönyös egyéneket.[10]
↑A kép tetején látható személyek balról jobbra: G. Nagy Róbert, a DURA kuratóriumi elnöke; professzor Nanovfszky György - Budapest, a Magyarországi Eszperantó Szövetség tiszteletbeli elnöke; Sereghyné Zengő Enikő - Nyíregyháza, a Magyarországi Eszperantó Szövetség elnökségi tagja; Könczöl Ernő - Eger, a Verda Stelo Eszperantó Klub delegáltja; Kőszegi Csaba - a DURA kuratóriumi titkára- és felesége; Kirsch János szekszárdi diakónus; dr. Kriston Vízi József - a Dombóvári Helytörténeti Múzeum igazgatója; Rostás Jenő István dombóvári apát-plébános
