A Ghetto azaz a velencei gettó a Cannaregio negyedben a Rio Cannaregio, a Rio di Misericordia csatornák illetve a Rio terrá San Leonardo és Rio terrá Farsetti szárazföldi utcák által határolt terület. A Ponte delle Guglie hídján át közelíthető meg.
Sajátos magába fordult és zárkózott világ, amelyet lakói – először a német, majd a spanyol, itáliai stb. izraeliták 1516-ban kellett, hogy elfoglajanak. Velence kényszerlakóhelyül jelölte ki számukra a helyet, a Köztársaság ugyanis gazdasági okokból nem kívánta elereszteni illetve elűzni a kereskedőket. 1797-ben a gettó lakói elhagyhatták kijelölt, ám addig zárt és biztonságos helyüket és áttelepülhettek a város más részeibe is.
A gettó három fázisban keletkezett: a Ghetto Vecchio, azaz Régi Gettó 1541-ben, a Ghetto Nuovo, azaz Új Gettó 1516-ban a Ghetto Nuovissimo, azaz Legújabb Gettó 1633-ban jött létre. Minden további ‘gettó’ elnevezés a velenceiből származik.
A Ghetto Nuovo főterén érdekes és feltűnő jelenség a velenceitől eltérő, viszonylag magas házak sora, amely elsősorban a helyhiány miatt jött így létre.
Az itt élő egykori zsidók művészetét a Zsidómúzeum (Museo d’Arte Ebraico) mutatja be.
Ghetto Vecchio, tábla.
Ghetto és zsinagóga Levantina.
Ghetto di Venezia - zsinagóga.
Ghetto di Venezia - Zsinagóga, főbejárat.
Ghetto Nuovo di Venezia: Központi tér.
Ghetto Nuovo di Venezia: Központi tér.
Források
Alta Macadam: Velence (Blue Guide sorozat), Corvina Kiadó, Bp. 1994. ISBN 963-13-3888-6
_Panorama.jpg)
_Canaletto_-_Wells-Next-The-Sea,_The_Earl_of_Leicester_and_Trustees_of_the_Holkham_Estate.jpg)
