Gergely Győző, születési és 1903-ig használt nevén Ungár Győző[1] (Helpa, 1877. február 20. – Budapest, 1945. január 4.) magyar író, újságíró, műfordító, színikritikus, a Népszava főmunkatársa.
...a Népszava hófehér hajú, rózsás arcú éjjeli szerkesztője.
Ungár Jónás és Grünman Rési gyermeke. A Budapesti Hírlap, később a Magyar Hírlap 1918-tól pedig a Népszava munkatársa volt. 1904. november 22-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Kaufmann Diánával, Kaufmann Jakab és Hercz Zina gyermekével.[2] A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után megjelentetett - részben a Horthy-rendszert kritizáló - írásai az emigráció sajtójában láttak napvilágot. Emiatt letartóztatták, s börtönbe került. A Független Szemle című szocialista szellemiségű folyóirat szerkesztője volt, annak betiltásáig. A második világháborúban részt vett az ellenállási mozgalomban, s a Népszava külpolitikai rovatát szerkesztette. Haláláról Faludy György ír a Pokolbéli víg napjaim című művében: "két nyilassá lett szociáldemokrata ismerte fel, és lőtte [...] a Dunába."
Budapesten a XIII. kerületben utca viseli nevét.[3] Itt található emléktáblája is.