| Gaujai csata |
 |
| Konfliktus | lengyel-svéd háború, 1600–11 |
| Időpont | 1605. szeptember 25. |
| Helyszín | A Gauja folyó mentén, Pärnu és Daugavgrīva között, Észtország |
| Eredmény | lengyel győzelem |
| Szemben álló felek |
|
| Parancsnokok |
|
| Szemben álló erők |
| 2500 fő, nagyobbrészt szárnyas huszárok | kb. 5 000 fő, köztük franciák, hollandok, skótok |
|
| Veszteségek |
| 100 fő | ismeretlen, de valószínűleg nagyon magas |
|
| Térkép |
Pozíció Lettország térképén
|
 é. sz. 57° 03′ 17″, k. h. 24° 05′ 34″57.054722222222, 24.09277777777857.054722°N 24.092778°EKoordináták: é. sz. 57° 03′ 17″, k. h. 24° 05′ 34″57.054722222222, 24.09277777777857.054722°N 24.092778°E |
A Gaujai csata Jan Karol Chodkiewicz újabb győzelme a svédek felett a livóniai (észtországi) Pernau és Dünnamüde között a Gauja mellett. Ez egyben az 1600 lengyel-svéd háború utolsó nagy összecsapása.
A litvániai hetman kb. 2500 fős lengyel–litván sereg (nagyobb részt szárnyas huszárok) álltak ellene Friedrich Joachim von Mansfeld vezette svéd seregnek, melyben nagyszámban szolgáltak skót, németalföldi és francia zsoldosok, összesen 5000-en voltak.
Mansfeld Kircholmnál annak idején svéd–német lovasságot vezette, s ahol lerohanták embereit a lengyelek. Ebben a csatában is a litván huszárság legyűrte a svéd gyalogosokat és lovasokat. Mansfeld emberei java részét elvesztette.
Gawią után a háború már nem tartott sokáig és 1611-ben a Dánia elleni kalmari háború kitörésével egyidőben véget is ért. Chodkiewicz mellett a csatában a lovasságot Tomasz Dabrową is vezette, aki a kircholmi csatában is harcolt.
