A New Yorkban született Marshall nyolctól 19 éves koráig a kanadaiMontréalban élt. Tízéves korában kezdett sakkozni és 1890-re már a város legjobb sakkozói közé számították.
1904-ben nyerte meg először az USA sakkbajnokságát, a címet azonban visszautasította, mert a regnáló bajnok, Harry Nelson Pillsbury nem vett részt a versenyen. Két évvel később Pillsbury meghalt, de Marshall még mindig nem akarta, hogy bajnoknak nevezzék. A címet csak akkor fogadta el, amikor 1909-ben versenyen szerezhette meg.
1909-ben belement egy páros mérkőzésbe a fiatal kubai sakkozótehetség, José Raúl Capablanca ellen, és sokak nagy meglepetésére ezt is nagy arányban elvesztette (+1-8=14). Ettől nem került rossz viszonyba a fiatal kubaival, sőt, miután meggyőződött tehetségéről, a tőle telhető minden módon egyengetni kezdte útját. Ő érte el, hogy Capablanca indulhasson az 1911-es zárt San Sebastian-i tornán, amely a történelem addigi legerősebb mezőnyű sakkversenyének ígérkezett. Bár sokan tiltakoztak Capablanca indulása ellen, Marshall fiatal barátja megnyerte a tornát.
1915-ben nyitotta meg a máig a legerősebb amerikai sakk-klubok közé tartozó Marshall sakk klubot.
Az 1930-as években Marshall vezetésével az amerikai csapat négyszer nyert sakkolimpiát. Ezt a sikert sohasem sikerült megismételnie. (Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az 1930-as években a későbbi nagy favorit, a szovjet csapat, nem vett részt a sakkolimpiákon.)
Jegyzetek
↑Abban az időszakban ez a cím a mai nagymesteri címnek felelt meg
↑Frank J. Marshall (angol nyelven). World Chess Hall of Fame. [2015. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 5.)