A FrankAmy Winehouse angol énekesnő-dalszerző debütáló stúdióalbuma, amely 2003. október 20-án jelent meg az Island Records gondozásában. Az album munkálatai 2002 és 2003 között zajlottak, és Winehouse, Salaam Remi, Commissioner Gordon, Jimmy Hogarth és Matt Rowe közreműködésével készült. A cím az albumon szereplő Winehouse-szövegek jellegére és hangvételére utal, valamint egyik meghatározó hatására, Frank Sinatra-ra.
Megjelenésekor a Frank általában pozitív kritikákat kapott a kritikusoktól, és Winehouse több elismerést is kapott, köztük egy Ivor Novello-díjat. Az album több mint egymillió példányban kelt el az Egyesült Királyságban, és a Brit Hanglemezgyártók Szövetsége (BPI) háromszoros platina minősítést adott neki. Winehouse 2011-ben bekövetkezett halála után a lemez ismét nagy népszerűségnek örvendett, számos lemezeladási lista top 20-as listájára felkerült. Ezenkívül az album szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben.
Háttér
Miután bátyja gitárjával játszott, Winehouse 15 éves korában vett egy sajátot, és egy évvel később elkezdett zenét írni. Nem sokkal később elkezdett dolgozni a megélhetésért, egy időben a World Entertainment News Network szórakoztatóipari újságírójaként is dolgozott, emellett a helyi Bolsha Band nevű együttesben énekelt.[2][3] 2000 júliusában ő lett a Nemzeti Ifjúsági Jazz-zenekar kiemelt női vokalistája; olyan előadók voltak rá hatással, mint Sarah Vaughan és Dinah Washington,[4] utóbbit már otthon is hallgatta.[5]
Winehouse legjobb barátja, a soulénekes Tyler James elküldte a demókazettáját egy A&R vezetőnek.[5] Winehouse 2002-ben szerződött Simon Fuller 19 Managementjéhez, és heti 250 fontot kapott a jövőbeli bevételei terhére.[6] Miközben a menedzsmentcég foglalkoztatta, a lemezipar még mindig titokban tartotta,[7] bár a Cobden Clubban rendszeresen énekelt jazz standardeket.[6] A hamarosan az Island Recordsnál dolgozó A&R képviselője, Darcus Beese véletlenül hallott róla, amikor a The Lewinson Brothers menedzsere megmutatta neki ügyfelei néhány produkcióját, amelyeken Winehouse volt a fő vokalista. Amikor megkérdezte, hogy ki az énekesnő, a menedzser közölte vele, hogy nem mondhatja el. Miután eldöntötte, hogy szerződést akar vele kötni, több hónapos faggatózásba telt, mire Beese végül megtudta, ki az énekesnő. Winehouse azonban ekkorra már számos dalt rögzített és kiadói szerződést kötött az EMI-val. E lemezkiadókon keresztül alakított ki munkakapcsolatot Salaam Remi producerrel.[7]
Beese bemutatta Winehouse-t főnökének, Nick Gatfieldnek, és a szigetország vezetője osztotta lelkesedését a lány szerződtetése iránt. Winehouse-t az Island szerződtette, mivel a Winehouse iránti rivális érdeklődés már kezdett annyira felerősödni, hogy az EMI és a Virgin képviselői is elkezdtek lépéseket tenni. Beese a HitQuartersnek elmondta, hogy szerinte az akkoriban atipikus popsztárnak számító művész iránti izgalom oka a zenei televíziós valóságshow-kkal szembeni ellenérzés volt, amely a friss, valódi fiatal tehetségekre kiéhezett közönséget is magában foglalta..[7]
A The Observernek adott 2004-es interjújában Winehouse elégedetlenségét fejezte ki az albummal kapcsolatban:
Néhány dolog ezen az albumon egy olyan kis helyre visz, ami rohadtul keserű. Soha nem hallottam az albumot elejétől a végéig. Nincs a birtokomban. Nos, a marketing elcseszett volt, a promóció borzalmas volt. Minden egy rakás szerencsétlenség volt. Frusztráló, mert annyi idiótával dolgozol együtt, de ők kedves idióták. Szóval nem mondhatod, hogy "Te egy idióta vagy." Tudják, hogy idióták.[8]
Kiadás és népszerűsítés
Winehouse 2011-es Lioness: Hidden Treasures című albumának borítójegyzeteiben Salaam Remi producer a Half Time című számról, a Frank felvételeinek egyik felvételéről írt, és elárulta, hogy a Frank cím részben Frank Sinatra-ra utal, aki fiatalon hatással volt Winehouse-ra.[9]
A Frank elsőként 2003. október 20-án jelent meg az Egyesült Királyságban az Island Records gondozásában.[10] 2004-ben az albumot európai országokban, köztük Lengyelországban és Németországban is kiadták, valamint Kanadában is megjelent a Universal Music Groupon keresztül.[11][12][13] 2007-ben az album ismét megjelent Ausztráliában márciusban és az Egyesült Államokban novemberben, az utóbbi a Universal Republic Records által.[14][15]
2008-ban az albumot újra kiadták deluxe kiadásban, amely egy 18 számot tartalmazó bónuszlemezt tartalmazott különleges számokkal, remixekkel, B-oldalas dalokkal és élő fellépésekkel.[16][17] Elsőként Németországban jelent meg 2008. május 9-én,[18] majd 2008. május 12-én az Egyesült Királyságban az Island Records gondozásában.[17] Május, június és július folyamán az album Ausztráliában,[19] Kanadában,[20] az Egyesült Államokban,[21] és Japánban is megjelent.[22]
A Winehouse-ról készült Amy (2015) című, a kritikusok által elismert dokumentumfilm megjelenését követően a Republic Records 2015. július 31-én újra kiadta a Franket bakelitlemezen.[23]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Frank (Amy Winehouse album) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
↑ abcAmy Winehouse | Frank (német nyelven). Universal Music Germany. [2014. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 16.)
↑Amy Winehouse – Frank (francia nyelven). Universal Music France. [2014. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 14.)
↑Spanish album certifications (spanyol nyelven). Productores de Música de España. (Hozzáférés: 2022. augusztus 30.)Válaszd ki a(z) Albums kategóriát a "Chart" alatt, add meg a 2008 évszámot a "Year" mezőben. Válaszd ki a 45 időszakot a "Semana" mezőben. Kattints a keresésre: "Search Charts".
.png)
