1956 után belépett az MSZMP-be és elvégezte a Politikai Főiskolát. Az Észak-Magyarország belpolitikai rovatvezetője, a lap főszerkesztő-helyettese, majd 1968-ban főszerkesztője lett. 1971-től az MSZMP KB sajtóosztályának alosztályvezetője volt. Időközben bölcsészettudományi doktorátust szerzett. 1972-ben Rózsa Ferenc-díjjal tüntették ki. 1982 őszén a Népszava főszerkesztője lett, 1989-ben nyugdíjazták. Utóda Pálfy G. István lett.
1985. június 8-án Sátoraljaújhely országgyűlési képviselőjévé választották. 1990-ben visszavonult a politikától. 1986-tól a Népszava Barátság Klub elnöke volt.
Díjai, elismerései
Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozata (1958)[4]