Keresztelési és házassági bejegyzése alapján anyja, Szabó Mária napszámosnő volt, míg saját elmondása alapján Ferenczy József színész, a Népszínház rendezőjének és Beretvás Teréz vidéki színésznő gyermekeként született.[2] Szülei a papi pályára szánták, de nyugtalan természete miatt otthagyta a zárdát és elszökött Bárdi Lajosnagylaki színtársulatához. Azonban a vidéki vándorélet és a vele járó sok nélkülözés megtörte. Ekkor beiratkozott Fülöp Sándor színésziskolájába. Azután Brassóban működött, Egry Kálmánnál. Néhány évi barangolás után Feld Zsigmond színtársulatához szerződött. Ezután ismét vidékre ment. Szerepelt 1896-ban ifj. Polgár Károly, Kömley Gyula, Hajdú István, Rakodczay Pál színtársulatánál. 1898 februárjában eljegyezte Lipkay Matildot.
1902-ben felkerült a Magyar Színház kötelékébe, ahol nagy sikerei voltak. Magyar Színházi szereplése alatt történt meg vele az alábbi szenzációs esemény, amiről sokáig beszéltek színházi körökben. Egyik darabban egy betörő figuráját osztották rá. A gyönyörű kiállítású darab azonban megbukott; erre Ferenczy a betörő maszkjában elment egy előkelő vendéglőbe, ahol megjelenésével az akkori politikai viszonyok miatt nagy pánikot idézett elő; a rendőrhatóság veszedelmes gazembert látván benne, letartóztatta. Másnap az előadást nem tudták elkezdeni, mert a főszereplő hiányzott. Nagy lótás-futás után végre megtalálták a VII. kerületi rendőrség fogdájában, ahonnan Tomcsányi képviselő intervenciójára, miután a tréfa tisztázódott, Ferenczyt visszavitték a színházhoz. Ettől kezdve megfordult a darab sorsa, mert Ferenczy ötletessége zsúfolt házakat vonzott.
Ezután visszament a vidékre, Csóka Sándor miskolci társulatához, ahonnan Krecsányi Ignác szegedi színházához került. Ekkor Krecsányi nevelt lányát, Verát 1902-ben megszöktette és Szegeden házasságra léptek.[3] Gyermekeik: Veronika (sz. Pozsony, 1903. január 17.), Károly és János.
KassánSzendrey Mihály színtársulatának volt a tagja. Kassáról elszerződött Janovics JenőhözSzegedre, ahonnan 1903-ban Beöthy László a Király Színházhoz hívta meg. Itt az Aranyvirágban mutatkozott be és mint táncos-komikus a legelső sorba került. 1905. augusztus havában átszerződött a Magyar Színházba, ahol mint drámai színész a Koldusgrófban aratta első nagy sikerét. 1907 és 1912 között a Városligeti Színházban szerepelt, 1910—12-ben a Vígszínház tagja volt. 1912. október 30-án kabarét nyitott a Gyár utca 21. szám alatt.[4]
Az első világháború kitörésekor önként jelentkezett a harctérre, ahonnan súlyos sebesüléssel tért haza. Ezután a Fővárosi Orfeumban működött, ahol szcenírozott dalaival aratott sikert, majd Nagy Endre kabaréjának volt kiváló tagja. 1925. október havától a Városi Színház tagja volt 1931-ig. 1930–31-ben mint az intézmény helyettes igazgatója, 1931–32-ben igazgatójaként működött. Ezután alig kapott szerepet. 1939–1941 között a Turul Szépmíves Céh nevű könyvkiadó munkatársa volt.
