Kőművescsaládba született Csatlós Mihály és Madul Mária fiaként. Tíz testvére közül ő volt a legidősebb. Liptószentmiklóson járt középiskolába, majd Késmárkon folytatta tanulmányait. Az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia 67. gyalogezredében szolgált, 1915 májusában Tarnopolnál orosz fogságba esett. A csehszlovák gondolat egyik hirdetőjeként csatlakozott a Csehszlovák Légióhoz. Hazatérése után a csehszlovák hadseregben szolgált. A müncheni egyezményt és Csehország megszállását követően Szlovákia hadügyminisztere és hadseregének főparancsnoka lett, és hozzálátott egy önálló szlovák hadsereg létrehozásához.[2]Kárpátalja visszafoglalásakor, majd az azután kialakuló magyar–szlovák kis háborúban a hadsereg főparancsnoka volt, azonban Csehszlovákia felbomlása miatt Kelet-Szlovákia lényegében védtelen volt.[3]
1944-ben titkos tárgyalásokat folytatott a Szovjetunióval a front megnyitásáról és az átállásról, abban a reményben, hogy Szlovákia azonnal hadba lép Magyarországgal is, és lehetőség nyílik az első bécsi döntésben elvesztett területek visszaszerzésére.
Azonban a terveiben a szlovák nemzeti felkelés kitörése megakadályozta.[5] Augusztus 29-én, mikor a németek megkezdték az ország megszállását, rádióbeszédében minden ellenállót hazaárulónak nevezett.[6] Miután a felkelőkhöz szökött, letartóztatták, és Moszkvába szállították.[5] 1948-ban engedték szabadon, majd visszatért Csehszlovákiába, ahol előbb öt év börtönre ítélték, de rövidesen szabadon bocsátották, és élete végéig Turócszentmártonon élt és dolgozott mint hivatalnok.
Források
Chytka, Stanislav 2017: Ještě k působení Ferdinanda Čatloše v zářijové mobilizaci 1938. Vojenská histórie 2017/3.