Fenyő István (Budapest, 1929. július 28. – 2017. február 25.) József Attila-díjas (1985) magyar irodalomtörténész, kritikus, pedagógus, egyetemi tanár.
Fenyő (Fischer) Emil (1887–1969) magánhivatalnok és Klein Aranka gyermekeként született.[3]
1948–1953 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult. 1948–1949-ben az Eötvös József Collegiumban tanult.
1952–1957 között középiskolai tanárként dolgozott. 1957–1965 között a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztője volt. 1965-1966 között a Népszabadság irodalmi szerkesztője volt.
1966–1970 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1970–1977 között főmunkatársa, 1977-től pedig tudományos tanácsadója volt. 1984–1990 között másodállásban a Kossuth Lajos Tudományegyetem világirodalmi tanszékvezetője volt. 1990 óta az ELTE címzetes egyetemi tanára. 1990–1996 között a Janus Pannonius Tudományegyetem tanára volt. 1992-től az Irodalomtörténeti Füzetek szerkesztője.
Tudományos munkássága főleg a magyar reformkor irodalma-, eszme-, sajtó- és művelődéstörténetére terjed ki.
1952-ben házasságot kötött Knoll Magdolnával. Egy lányuk született; Krisztina (1967).