A fecskék más néven a „szabadság madarai”. Ez az elnevezés a madár héber nevében (דְּרוֹר, deror) is megmutatkozik. Ezt a nevet annak köszönhetik, hogy nem lehet őket fogságban tartani. Ha mégis elfogják őket, nem szaporodnak tovább.[1][2]
A fecskéknek az ókorban körülbelül ugyanoly mitológiai jelentésük volt, mint a kakukknak, amennyiben tavasszal áldást, télen nagy szerencsétlenséget hoztak.
Előfordulásuk
Az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatóak. Természetes élőhelyeik a nyitott területek, gyepek, nyílt erdők, szavannák, mocsarak, mangrovék és cserjések.
Megjelenésük
Testük karcsú és áramvonalas. Hosszú, hegyes szárnyukkal gyorsan és fordulékonyan repülnek. Szájuk nagy és széles, csőrük kicsi, háromszög alakú. Lábaik rövidek és gyengék. A tollazatuk rövid, lesimuló, gyakran fémfényű. 9 elsőrendű evezőjük közül a 2–3. a leghosszabb.
Testhosszuk 10–23 centiméter. A két nem igen hasonló.
Életmódjuk
Repülő rovarokra vadásznak. A fajok többsége vonuló.
Szaporodásuk
Egyes fajaik művészi fészket építenek sárból, mások a homokos partoldalakba vájnak fészekodút, de harkályok elhagyott odúit is használják. Általában 4-6 tojást raknak, amelyeket kb. két hét alatt költenek ki. Évenként kétszer is költhetnek.
