európai fülemüleLuscinia megarhynchos megarhynchos - Európa nyugati és középső része és onnan keletre Törökország középső részéig és a Közel-Keleten délre Jordánia déli részéig költ, a trópusi Afrikában telel
kaukázusi fülemüleLuscinia megarhynchos africana - Törökország keleti része, a Kaukázus és Irán északi és délkeleti részén költ, Kelet-Afrikában telel
keleti fülemüleLuscinia megarhynchos golzii - Irán keleti része, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán, Mongólia délnyugati része és északnyugat-Kína területán költ és Kelet-Afrika part menti vidékein telel
Megjelenése
Testhossza 16 centiméter, a szárnyfesztávolsága 23–26 centiméter, testtömege 17–24 gramm. Hasa, háta szürke, farka vörösesbarna. Torka világosszürke.
Életmódja
A földön vagy bokrok tövén található rovarokkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföld-tulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul.
A legzeneibben éneklő énekesmadár, a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes akkordokat is énekel.[1] A tojó nem énekel.
Szaporodása
Erdők talajára készíti csésze alakú fészkét. Fészekalja 4–6 tojásból áll, melyen 13–14 napig ül.
A kultúrában
Mária-képeken és a mennyország ábrázolásain a lélek örök boldogság utáni vágyának megtestesítője. Éjjeli éneke miatt a szerelem és a vágy jelképének is tartják.
Blaha Lujzát gyakran nevezik a nemzet csalogányának.