PROFILBARU.COM

	Fésüs László
Született	1947. november 13. (77 éves); Hernádnémeti
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	orvos, ; biokémikus, ; sejtbiológus, ; egyetemi tanár
Kitüntetései	Szent-Györgyi Albert-díj (1996); Széchenyi-díj (2005); Gábor Dénes-díj (2007); Debrecen díszpolgára (2012);
	MTMT;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a biokémikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Fésüs László (egyértelműsítő lap).

Fésüs László (Hernádnémeti, 1947. november 13. –) Széchenyi-díjas magyar orvos, biokémikus, sejtbiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a sejtbiokémia, a fiziológiás sejthalál (apoptózis) és a transzglutaminázok. 1999-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetem utolsó, illetve az egyetemegyesítések után létrejött Debreceni Egyetem első rektora 2000–2001-ben. 2001 és 2007 között a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum elnöke, 2007-ben ismét az egyetem rektorává választották, tisztségét 2010-ig töltötte be.

Életútja

1966-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, Itt szerzett orvosdiplomát 1972-ben. Három évvel később megszerezte laboratóriumi szakorvosi képesítését. Diplomájának megszerzése után az egyetem Kórélettani Intézetének munkatársaként kapott állást. 1976–1977-ben ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban kutatott (National Institute of Health, NIH, Bethesda). Hazatérése után a DOTE Klinikai Kémiai Intézetének adjunktusa lett. 1985-ben átment a Biokémiai Intézetbe (később Biokémiai és Molekuláris Intézet), ahol 1987-ben egyetemi docensi, majd 1991-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1993-ban átvette az intézet igazgatói tisztségét. 1995-ben az egyetem rektorhelyettese, majd 1999-ben utolsó rektora volt, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemmel történt egyesítés után a Debreceni Egyetem első rektora lett. Tisztét 2001-ig töltötte be. Ezt követően az egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának elnöke lett. Hat évre rá ismét az egyetem rektorává választották. Tisztségében 2010-ben Fábián István váltotta. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. Több helyen volt vendégprofesszor: Houstoni Egyetem (1989), Római Egyetem (1991).

1978-ban megvédte az orvostudományok kandidátusi, 1988-ban a biológiai tudományok akadémiai doktori értekezését. Az MTA Sejt- és Fejlődésbiológiai Bizottságának lett tagja, illetve titkára, később a bizottság elnöke is volt. Emellett a Biokémiai és Molekuláris Biológiai Bizottságba és a Debreceni Akadémiai Bizottságba is bekerült. 1998-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben pedig rendes tagjává. Közben a Tudományetikai Bizottság tagja, később elnöke lett. Akadémiai tisztségei mellett 1985–1990-ben a Magyar Immunológiai Társaság, valamint a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság vezetőségi tagja volt. Szintén 1985-től a Magyar Biokémiai Egyesület vezetőségi tagja, 2005-ben pedig megválasztották az egyesület elnökévé. 2004 és 2006 között a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke volt. 1993 és 2004 között a Cell and Death című tudományos szakfolyóirat alapító szerkesztője volt, emellett a Biokémia szerkesztőbizottságának tagja.

Munkássága

Fő kutatási területe a sejtbiokémia, a fiziológiás sejthalál (apoptózis) és a transzglutaminázok.

Kutatási során kimutatta a trombocita aktiváló faktor (PAF) jelentős szerepét az ImmunglobinE-közvetített (IgE), az alvadási és fibrinolitikus (azaz a véralvadék lebontási folyamat) rendszer aktiválását eredményező in vivo immunreakciókban. Nevéhez fűződik az egyik legpontosabb mikroanalitikai módszer kidolgozása, amely alkalmas a transzglutamináz nevű enzim által létrehozott keresztkötés mérésére. Kimutatta a transzglutaminázok indukcióját és aktiválódását apoptózis (a programozott sejthalál egyik típusa) során.

Több mint százötven tudományos közlemény szerzője vagy társszerzője, ebből öt könyv/monográfia és tizenkét könyvfejezet. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre.

Díjai, elismerései

Szent-Györgyi Albert-díj (1996)
Széchenyi-díj (2005)
Pázmány Péter felsőoktatási díj (2006, Pro Renovanda Cultura Hungariae)
Gábor Dénes-díj (2007)
Semmelweis-díj (2008)
Debrecen díszpolgára (2012)

Főbb publikációi

Highly Sensitive Method for Measurement of Atpase Activity (1977)
Transglutaminase-sensitive Glutamine Residues of Human-plasma Fibronectin Revealed by Studying Its Proteolytic Fragments (1986)
Induction and Activation of Tissue Transglutaminase During Programmed Cell-Death (1987)
Searching for the Function of Tissue Transglutaminase: Its Possible Involvement in the Biochemical Pathway of Programmed Cell Death (1988)
Apoptotic Hepatocytes Become Insoluble in Detergents and Chaotropic Agents as a Result of Transglutaminase Acton (1989)
Differential Expression of Tissue Transglutaminase in Human Cells: An Immunohistorical Study (1989)
Molecular Mechanisms in the Program of Cell Death by Apoptosis (1991)
The Expression of Tissue Transglutaminase in Two Human Cancer Lines is Related to Programmed Cell Death (Apoptosis) (1991)
Tissue Transglutaminase Isspecifically Expressed in Neonatal Rat Liver Cells Undergoing Apoptosis upon Epidermal Growth Factor Stimulation (1991)
Transfection of Tissue Transglutaminase into balb-c 373 Fibroblasts: Increased Adhesion Fragmentation (1992)
Activation of Retinoid-X Receptors Induces Apoptosis in HL-60 Cell-lines (1995)
Orvosi biokémia (szerk., 2002)
Transglutaminase-2: An Enigmatic Enzyme with Diverse Funcions (2002)
Apoptózis (szerk., 2002)
PPARgamma-dependent Regulation of Human Macrophages in Phagocytosis of Apoptotic Cells (2007)

Források

A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 345. o.
MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest 2008, 323. old., ISSN 1787-288X
Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia oldalán
Publikációs lista a Köztestületi Publikációs Adattárban^{[halott link]}