Európai Unió–Japán szabadkereskedelmi megállapodás

Európai Unió–Japán szabadkereskedelmi megállapodás

Hivatalos weboldal

Abe Sinzó, Donald Tusk és Jean-Claude Juncker 2017. márciusban, egy a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló sajtókonferencián

Az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodás (röviden JEFTA, az angol Japan-EU Free Trade Agreement rövidítése) szabadkereskedelmi és befektetővédelmi megállapodás, amelyet az Európai Unió és Japán 2013 és 2017 között készített elő. A nemzetközi szerződés a legátfogóbb az EU által eddig kötött kétoldalú kereskedelmi közül. Mivel a megállapodás a világ bruttó hazai termékének 30%-át, illetve a világkereskedelem 40%-át fedi le, Abe Sinzó japán miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy ez „a világ legnagyobb gazdasági zónájának a születése“.^[1]

A megállapodást 2018. július 17-én írták alá.^[2]

Tartalma

Vámcsökkentés

A megállapodás aláírása előtt az európai exportőrök mintegy egy milliárd eurónyi vámot fizettek évente a Japánba irányuló termékbevitelért.^[3] A mezőgazdasági termékeket átlagosan 21%-os vám terhelte. A Japánból az Európai Unióba irányuló export esetében a vám mértéke átlagosan 4% volt, ebből az agrártermékekre mintegy 12,9% és az ipari termékekre mintegy 2,5%.^[4]

A JEFTA értelmében a marhahúsra, sertéshúsra és borra kivetett japán vámok csökkennek, és a mezőgazdasági termékekre kivetett vámok 85%-a megszűnik. Japán több mint kétszáz védett eredetjelölést fog elismerni. A textilipari termékek vámja is csökken. A cipők vámja 30%-ról 21%-ra csökken, és tíz év alatt megszűnik. A japán gépkocsik 10%-os vámját hét év alatt kell csökkenteni.^[3]

Befektetővédelem

Az Európai Unió a JEFTA esetében is be akarta vezetni az ilyen esetekben szokásos vitarendezési eljárást az állam és a befektetők között, de ettől Japán mindeddig elzárkózott.^[5]

Éghajlatvédelem

Ez az első olyan kereskedelmi megállapodás, amelyben az aláírók egyértelműen elismerik a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt.^[6]

Várható hatása

Az EU-Bizottság a következőket reméli a megállapodástól:^[7]

• Az Európai Unióból a Japánba irányuló export több mint egy harmadával, az EU gazdasági teljesítménye 0,76%-kal bővülhet.
• Növekedhet az exportáló cégek munkahelyeinek száma.
• A megállapodásból legtöbbet profitáló ágazatok a gyógyszeripar, orvosi segédeszközök ipara, élelmiszeripar, tehergépjármű- és szállítóeszköz gyártás lehet.
• A japán termékek olcsóbbá válnak az Európai Unió fogyasztói számára.
• A termékekre vonatkozó európai szabványok (különös tekintettel az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékekre) nem változnak.

Hivatkozások

1. EU-Japan-Handelsabkommen: „Die größte Wirtschaftszone der Welt“, 2017. július 6. (Hozzáférés: 2018. július 19.)
2. Fanal gegen Trump: EU und Japan besiegeln ihr bislang größtes Handelsabkommen. Spiegel Online, 2018. július 17. (Hozzáférés: 2018. július 19.)
3. A new trade deal between the EU and Japan, 2017. július 8. (Hozzáférés: 2018. július 19.)
4. Antwort der Bundesregierung auf Kleine Anfrage der Fraktion der LINKEN (S. 5), 2017. május 23.
5. Pünktlich zum Gipfel auf JEFTA verständigt, 2017. július 6. (Hozzáférés: 2018. július 19.)
6. EU und Japan unterzeichnen Freihandelsabkommen, 2018. július 17. (Hozzáférés: 2018. július 19.)
7. The EU-Japan agreement explained: How much difference will an agreement make to trade between the EU and Japan?, 2017. május 18. (Hozzáférés: 2018. július 19.)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Freihandelsabkommen EU-Japan című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.