Az Ensign N179 egy Formula–1-es versenyautó, amit az Ensign Racing tervezett az 1979-es szezonra. Derek Daly és Patrick Gaillard mellett a svájci Marc Surer is vezette az autót a szezon során.
Történelme
A korábban a Lotusnál is dolgozó brit Dave Baldwin tervei alapján készült. Motorja a sportág történetének egyik legsikeresebb erőműve, a Ford-Cosworth DFV volt, és Goodyear abroncsokon futott. Mo Nunn alkotásánál az alapkoncepció az volt, hogy a hűtő és olajradiátorok oldaldobozokból az autó orrára való áthelyezésével nagyobb tervezési szabadság érhető el a szárny profilok területén, ezáltal pedig növelni lehet a leszorító erőt.[1] Derek Daly-n kívül a francia Patrick Gaillard és a svájci Marc Surer próbálták sikerre vinni.
1979-ben a Dél-Afrikai Nagydíjon, Kyalamiban mutatkozott be, azonban csak az időmérő edzésig jutott. És bár később szelídítettek a külsején, a folytatás sem lett sokkal jobb. 11 fellépésén mindössze háromszor élte túl a kvalifikációt, de ütközés, kerékfelfüggesztés- és motorhiba miatt egyszer sem látta meg a kockás zászlót.[2]
Eredményei
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Források
Külső hivatkozások
.jpg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
