Dudásy Antal |
Életrajzi adatok |
Születési név | Dudásy Antal |
Született | 1753 körül |
Nemzetiség | magyar |
Elhunyt | 1798. november 5. Vizsoly |
Munkássága |
Vallás | keresztény |
Felekezet | római katolikus |
Dudásy Antal (1753 körül – Vizsoly, 1798. november 5.) minorita rendi szerzetes, tanító, iskolaigazgató, szabadkőműves. Nevét több formában is említik: Dudási Antal, Anton Dudásy.
Életpályája
Egri származású. 1790-ben nevelő volt Kassán az Almássyaknál, majd udvari káplán Vizsolyban 1796–1798 között.[1] A Magyar Kurir szerint a Fizikának fundementomi című munkát, amelyet az V. osztálybeli tanulóifjúság számára magyarul irt, kiadni szándékozott 1790-ben Kassán.[2]
Szabadkőműves volt,[3] a páholy, amelynek Kassán tagja volt, a „Rettenthetetlen erényhez” (Intrepida Virtutis) nevet viselte.[4] Kazinczy is említi Dudási szabadkőművességét.[5]
Kassán Baróti Szabó Dávid, Kazinczy Ferenc, Batsányi János baráti köréhez tartozott, velük később is levélváltásban, könyvkölcsönzős kapcsolatban maradt. Baróti Szabó Dáviddal kölcsönösen verset írtak egymáshoz.[6]
Erről a társaságról, mint az ország boldogítására törekedő hív fiairól Révai Miklós közölt cikket.[7]
Baróti Szabó Dávid Szó-Tár című munkája az ő segítségével jelent meg.[8]
A miskolci katolikus gimnáziumnak előbb tanára (1779–1781), majd iskolaigazgatója (1793–1796) lett.[9] Igazgatóvá válása alkalmából Baróti verset írt hozzá, ebből az is kiderül, hogy Dudásy szeme gyenge volt.[10][11]
Még 1911-ben is számontartotta a Népszava, példaként említve azon szabadkőművesek között, aki a katolikus klérus minden értékesebb eleme közé tartozott a 18. század végén.[12]
Jegyzetek
- ↑ Archivált másolat. [2013. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 30.)
- ↑ A' hadi és más nevezetes történek másokdik szakasszának mutató táblája 15. füzet 275. Dudási Antal munkás Hazafi – Dudási Antal Űr (Minorita *s itt Kassán az Almásy Úrfiaknak Nevelője), a* Fizikának Fündamentomit, mellyeket az ötödík Oskolabéii Ifjúság tanul, fogja magyarul ki adni
- ↑ „Die hohen Würdenträger der Kirche und die Besten der Geistlichkeit nahmen im vorigen Jahrhundert auch an dem Freimaurerbund regen Anteil.1 So waren ungarische Freimaurerbundesmitglieder: ... Anton Dudásy” Thomas Gersteinbrein: Die königliche Kunst in der Baukunst des hohen Altertums, ... mit ... einer kurzgefassten geschichtlichen Darstellung ... des Wesens und Wirkens der Freimaurerei. Klausenburg. (1927) Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon
- ↑ A’ megholtak közzül Pápista Pap Piarista Prof. Koppi Károly ’s Minorita Dudási is azok valának.” https://dea.lib.unideb.hu/dea/
- ↑ „Dudás Antal Direktor 's Profeszszor úrhoz Baróti Szabó Dávid 1795.” Kezdősora: Igazgató lettél, 's egyszersmind Tanittó? A versben pár sorral lejjebb: Gyengék a' szemeid? ez ugyan nagy hiba: Kettős tisztségedben nem kell több galiba. Baróti Szabó verséből úgy látszik, hogy ő maga is verses levelet írt paptanár barátjának. – jegyzi meg Szilágyi Ferenc az ennek a versnek szentelt írásában (Baróti Szabó Dávid kiadatlan levele és elfelejtett verse Irodalomtörténet 19. (69.) évf. 2. sz. / 1987)
- ↑ a Hadi és Más nevezetes történetek 1790. év 273–275. oldalain (februári szám) Tiszántúli Történész Társaság közleményei 3. 2003. Archiválva 2016. január 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Baróti Szabó Dávid így ír róla: „Ha a’ reménylett segedelem, mellyet az idénn a’ M.[agyar] Hír-mondó által-is kértem a’ Tudós Hazafiaktól el-érkezett vólna; nagyobb tökéletességre ment vólna ezen SZÓ-TÁR. Nem találkozott (ezt fájdalom nélkül nem említhetem) igyekezetemnek eggy Elő-mozdíttója-is; ki–fogván [kivéve] Tiszt. P. DUDÁSI ANTALT, a’ kinek anyai nyelvünk mellett való szíves törekedését eléggé nem dítsírhetem.” – Balassa Zoltán: Baróti Szabó Dávid a szó-tár író www.felvidék.ma
- ↑ https://www.google.hu/search?q=
- ↑ Szilágyi Ferenc: Baróti Szabó Dávid kiadatlan levele és elfelejtett verse Irodalomtörténet 19. (69.) évf. 2. sz. / 1987
- ↑
„Tisztelendő Dudási Antal Úr, Minorita Szerzetbéli áldozó Pap, Kassán az el múlt hónapnak közepe tájján nyitotta meg azon Oskoláját, a' mellyben a' Magyar Nyelvet,...” – Hadi és Más Nevezetes Történetek - Régi magyar folyóiratok
- ↑ Nagy nevek példája. Jubilál a szabadkőművesség. Népszava. 1911. március 28.
Források