Domonkos Ferenc kocsmáros és Retztzer Katalin fia. Középiskolai tanulmányait Győrött és Nagyszombatban,[3] a teológiát Győrött végezte. 1889-ben pappá szentelték. Segédlelkész, illetve plébános volt Mihályiban, Bágyogon, Rábatamásiban, Dörben és 1905-től Nyúlon. 1906-tól a péri kerület tanfelügyelője lett.
Először vallásos tárgyú műveket fordított. Nyelvészeti, néprajzi és a falu mindennapjaira irányuló figyelme tükröződött 1890-től nyomon követhető szépirodalmi alkotásaiban is. A századfordulótól kezdve rendszeresen jelentek meg elbeszélései, melyekben győri gyermekéveit és családját is megörökítette.
A lisieuxi kis Teréz nővér története: egy kis fehér virág tavaszának története. Sajtó alá rendezte [és fordította]. (2. bővített kiadás: Budapest, 1914)
Szentföldi zarándokút. 1914. június 27–augusztus 4. (Győr, 1915)
A muszka pipa (elbeszélések, Budapest, 1916, 2. kiadás: Győr, 1917)
A kard joga s a többi (elbeszélések, Szombathely, 1917)
A „Betlehemjárás” könyve (Budapest)
Jegyzetek
↑A nyitravidéki nyelvjárás című cikke Domokos István név alatt jelent meg.
↑1884-ben a nagyszombati főgimnázium Pázmány ifjúsági önképzőkörének első alelnöke lett (Graeffel János 1885: A Nagyszombati Érseki Főgymnasium Értesítője az 1884-85. tanév végén. Nagyszombat, 180).