A gimnáziumot Sopronban végezte, ahol teológiát is hallgatott. 1891-ben külföldre ment és két évet Tübingenben töltött. Hazatérte után káplán lett Miskolcon, 1897-ben lelkész lett Fancsalon, ahonnan 1907-ben Sátoraljaújhelyre választották meg. 1926-ban teológiai doktorságot szerzett Debrecenben. A tiszavidéki egyházmegye 1921-ben esperesévé, a tiszai egyházkerület 1937-ben püspökévé tette. Ez évtől fogva Nyíregyházán lelkészkedett.
Művei
A vallásügy a szécsényi országgyűlésen 1705-ben (Ev. Őrálló, 1905.).
Az áldozati cultus. (Debrecen, 1926.)
Magyarra fordította II. Rákóczi Ferenc önéletrajzát (1903.)
Források
Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8
Akiknek ezeréves múltunkat köszönhetjük. Magyarország neves halottainak névjegyzéke és temetkezési helyei. Összeáll. Csontos László amatőr temetőkutató. Bp., Római Kiadó és Nyomdaipari Bt., 2001.
Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996.
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919. Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2001.
Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Bp.], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939].