Dolores Durant tízéves korában, egy televíziós zenei verseny során fedezték fel, (a házigazda Ary Barroso volt). Énekesként és színésznőként kezdte pályafutását a rádióban és a televízióban. Az 1940-es évek végén vette fel a Dolores Duran művésznevet. Rio de Janeiro különböző éjszakai klubjaiban kezdett fellépni. Sikerei felfigyelt rá a Radio Nacional, a kor leghíresebb rádiója, és különféle adásokban való részvételre hívta meg. Az 1950-es évek elején csatlakozott a neves Hotel Glória művészeihez.
Dolores Duran sok dalt írt a Música Popular Brasileira (MPR) számára, olyan zeneszerzőkkel együttműködve, mint például Antônio Carlos Jobim és Chico Anysio. Leghíresebb dalai az „Estrada do Sol”, az „Ideias Erradas”, a „Minha Toada”, az „A Noite do Meu Bem”, a „Castigo” és az „Olha o Tempo Passando” voltak.
Uruguayban, a Szovjetunióban, Kínában és Franciaországban is fellépett.
Dolores Duran gyerekkorában akut reumás láz áldozata volt, amitől a szívbeteg lett. Huszönöt évesen szívrohamot kapott. Elhanyagolta a kezelést és továbbra is nagy mennyiségben fogyasztott cigarettát és alkoholt. Huszonkilenc éves korában meghalt egy szívrohamban, amelyet bizonyára életmódja is okozhatott.
Albumok
Dolores Viaja (1955)
Dolores Duran Canta para Você Dançar (1957)
Dolores Duran Canta para Você Dançar Nº 2 (1958)
Este Norte É Minha Sorte (1959)
Entre Amigos (2009)
Dalok
Don't Ever Go Away (Por Causa de Você)
Estrada do Sol
Se É Por Falta de Adeus
Fim de Caso
A Noite do Meu Bem
Solidão
Ternura Antiga
Castigo
Pela Rua
Idéias Erradas
Quem Sou Eu
Se Eu Tiver
Dolores Duran: „Tião” (1957)
Jegyzetek
↑ abBnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
