A ma ismert Dohány utcának először csupán 300 méteres szakaszát nyitották meg 1802-ben a mai Síp utca és Kazinczy utca között. Nevét először a 211. számú házban lakó, műhellyel is rendelkező népszerű és ismert Anton Prinder tubák- és dohánykészítő mesterről kapta: Tabakmacher Gasse (Dohánykészítő utca), majd 1804-től a Síp utca és a Károly körút közötti szakasz Seiten Landstrasse (Oldalsó országút) volt, ami 1817-ben lett véglegesen Tabakgasse. 1850-ben magyarítva Dohány utca. Az 1820-as években épült ki a Dohány utca ma ismert vonala, egészen a későbbi Rottenbiller utcáig, az ekkor kiépített új szakasz a Felbergasse (1850-től Fűzfa utca) nevet kapta, s csak 1874-től hívják teljes jelenlegi hosszában Dohány utcának.
Az utca megszületésétől fogva jelentős közlekedési útvonal volt, itt vezetett el a Pest városát az ország keleti részeivel összekötő kocsiút, a Hatvani (ma Rákóczi) út mentesítő szakasza. Ennek köszönhetően több szálló és vendéglő nyílt az utcában, ilyen volt például az 1838-as pesti árvíz idején Déryné Széppataki Rózának otthonul szolgáló Arany Szitához nevű szálló. A 19. század második felétől nagy arányban költöztek ide zsidók, s 1859-ben az utca elején avatták fel a pesti zsidóság első jelentős zsinagógáját. A második világháború végén itt húzódott a pesti gettó határa.
Koszorús Ferenc vezérkari ezredes emléktáblájának megkoszorúzása - 2014.07.04
Jeles épületei
Az egykori Árkád bazár, a későbbi Metró Klub épületeAz Árkád bazár homlokzatának részleteA Hungária fürdő homlokzatának részlete
Dohány u. 6–8. sz. Zsinagóga (Ludwig Förster, 1859). A monumentális épület a kor legnagyobb zsidó imaháza lett. A mögötte lévő telken épült fel 1931-ben az első világháború zsidó halottainak emléket állító Hősök temploma (Vágó László és Faragó Ferenc tervei alapján), és itt alakították ki az 1990-es években a Raoul Wallenberg-emlékkertet
Dohány u. 10. sz. Palmberger-ház (Hild József, klasszicista, 1844)
Dohány u. 16–18. sz. Lakóház (Hültl Dezső, historizáló, 1904). Az épület helyén álló Schiller-ház emeleti lakásában élt Petőfi Sándor1847–1848-ban
Dohány u. 20. sz. Jáhn-ház (eklektikus, 1893)
Dohány u. 22–24. sz. Volt Árkád bazár, ma lakóház (Vágó László és József, szecessziós, 1909). A főváros játékáruházaként épült meg Árkád bazár néven, a különös hangulatú épület márványburkolatán ezért sorakoznak gyermekjátékok és állatfigurák. A jelenetsor alakjai Zsolnay-kerámiából készültek. A játékáruház bezárását követően előbb az Egressy, majd a Metro Klub üzemelt az épületben.
Dohány u. 28. sz. Lakóház (Pán József, kora eklektikus, 1872). 1886 és 1890 között, országgyűlési képviselősége alatt e házban lakott Mikszáth Kálmán és családja
Dohány u. 36. sz. Dániel-ház (Höfler József, historizáló, 1891). A 20. század elején az épületben működött az elegáns Marilla kávéház.
Dohány u. 37. sz. Lakóház (Bíró Gyula, szecessziós, 1910)
Dohány u. 39. sz. Csáki-ház (neogótikus, 1899)
Dohány u. 40. sz. Lakóház (historizáló, 1874). A két világháború között itt működött a parázs verekedéseiről elhíresült Kolozsvár kávéház
Dohány u. 42. sz. Volt Continental szálló (Novák Imre, 1890 k.), ma a helyén fizetőparkoló található. 1970-ig működött a többször átalakított épületben szálloda
Dohány u. 44. sz. Volt Hungária fürdő (Ágoston Emil, szecessziós, 1910). A 19. század elején hideg, vasas gyógyvizet találtak a telken, és már 1827-ben felépült az első fürdő. Az Ágoston-féle épület a magyar szecesszió egyik legfigyelemreméltóbb homlokzatával büszkélkedhetett. A fürdő az 1920-as években megszűnt, földszintjén 1963-ig mozi és színház működött, alagsorában pedig irodalmi felolvasóesteket tartottak. Hátsó traktusát már lebontották, az épület pusztulásra van ítélve
Dohány u. 46. sz. Lakóház (Vágó László, art deco, 1929)
Dohány u. 58–62. sz. Lakóház (Rainer Károly, szecessziós, 1914)
Dohány u. 59. sz. Lakóház (Mellinger Artúr, szecessziós, 1907)
Dohány u. 63/b. sz. Lakóház (eklektikus, 1885). Gyermekkorában itt élt Füst Milán, akinek édesanyja a földszinten vezetett trafikot
Dohány u. 68. sz. Havas-ház (eklektikus, 1893)
Dohány u. 71. sz. Lakóház (szecessziós, 1900)
Dohány u. 76. sz. Volt Otthon Kör, ma az Országos Cigány Önkormányzat székháza (Márkus Géza, eklektikus, 1898)
.JPG)
