A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, a Larus nembe Larus ridibundus néven, egyes szervezetek, többek közt a MME is,[3] jelenleg is ide sorolják.[4]
Előfordulása
Eurázsiában és Észak-Amerikában honosak, telelni délre vonulnak. Természetes élőhelyei a tengerpartok, édes és sós vizű mocsarak, télen beköltöznek a városokba, vagy víztározók környékén élnek. Vonuló faj.[5]
Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon fészkelő faj, tavasszal és ősszel tömeges vonuló.[3]
Megjelenése
Testhossza 37–43 centiméter, szárnyfesztávolsága 100-110 centiméter, testtömegük 200-400 gramm.[3] A hím feje a nászidőszakban csokoládébarna, szeme körül fehér gyűrűvel. Télen feje is fehér.
Telepesen költ, a talajon zsombékokra, nádtörmelékből és növényi részekből készíti csésze alakú fészkét. A fészekalja 2-4 agyagsárga színű, sötétbarna foltozású tojásból áll, melyen 18-24 napig kotlik. Rendkívül éberen védik a fészektelepet, a háborgatókat azonnal megtámadják, elűzik. A fiókák 35 nap múlva lesznek önállóak.
Tojásai
Képek
Lebegő dankasirály
Nászruhában
Téli tollazatban
Két veszekedő dankasirály
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ismeretlen. A Természetvédelmi VilágszövetségVörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Forint.[3]