Thury-sous-Clermont településen született, Jacques Cassini csillagász és Suzanne Françoise Charpentier de Charmois második fiaként, Giovanni Domenico Cassini olasz-francia csillagász unokájaként. Fia, Jean-Dominique Cassini követte a pályáján és szintén csillagász, illetve térképész lett, egyik unokája, Henri Cassini pedig botanikusként vált ismertté, aki főleg az észak-amerikai fészkesvirágzatú növényfajokat kutatta.
1739-ben lett a Francia Természettudományi Akadémia tagja, ahol 1745-re elérte a teljes jogú tagságot. 1751 januárjában megválasztották a Royal Society tagjának is.[3] 1756-ban átvette apja hivatalát a párizsi csillagászati obszervatóriumban.
1744-ben egy nagyszabású térképészeti vállalkozásba vágott bele, Franciaország topográfiai térképének elkészítésébe, amely mérföldkőnek tekinthető a kartográfia történetében. A teljes, 180 lapból álló térkép elkészültét nem érte meg, azt fia, Jean-Dominique Cassini fejezte be, és a Francia Természettudományi Akadémia adta ki 1793-ban.[4]
Ő tölthette be elsőként a párizsi obszervatórium igazgatói tisztségét, miután a létesítmény 1771-ben, a Francia Természettudományi Akadémiától függetlenné válva önálló intézménnyé alakult.
Legfőbb művei a La méridienne de l’Observatoire Royal de Paris (magyarul: A Párizsi Királyi Obszervatórium meridiánja, 1744), amelyben pontosította az obszervatórium földrajzi koordinátáit; a Description géométrique de la terre (magyarul: A Föld geometriai leírása, 1775) és Description géométrique de la France (Franciaország geometriai leírása, 1784), utóbbit szintén a fia fejezte be.
Ez a szócikk részben vagy egészben a César-François Cassini de Thury című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
