| Csillagos zsákállat
|
|
|
 A jobb oldali a szóban forgó állat telepe
|
| Természetvédelmi státusz
|
| Nem szerepel a Vörös listán
|
| Rendszertani besorolás
|
|
|
| Tudományos név
|
Botryllus schlosseri
(Pallas, 1766)
|
| Szinonimák
|
| Szinonimák
|
- Alcyonium borlasii Turton, 1807
- Alcyonium schlosseri Pallas, 1766[1]
- Aplidium verrucosum Dalyell, 1839
- Botryllus aurolineatus Giard, 1872
- Botryllus badium Alder & Hancock, 1912
- Botryllus badius Alder & Hancock, 1912
- Botryllus bivittatus Milne-Edwards, 1841
- Botryllus calendula Giard, 1872
- Botryllus calyculatus Alder & Hancock, 1907
- Botryllus castaneus Alder & Hancock, 1848
- Botryllus gemmeus Savigny, 1816
- Botryllus gouldii Verrill, 1871
- Botryllus marionis Giard, 1872
- Botryllus miniatus Alder & Hancock, 1912
- Botryllus minutus Savigny, 1816
- Botryllus morio Giard, 1872
- Botryllus polycyclus Savigny, 1816
- Botryllus pruinosus Giard, 1872
- Botryllus rubens Alder & Hancock, 1848
- Botryllus rubigo Giard, 1872
- Botryllus smaragdus Milne-Edwards, 1841
- Botryllus stellatus Gaertner, 1774
- Botryllus violaceus Milne-Edwards, 1841
- Botryllus violatinctus Hartmeyer, 1909
- Botryllus virescens Alder & Hancock, 1848
- Polycyclus renieri Salfi, 1931
|
|
| Hivatkozások
|
|
|
A csillagos zsákállat vagy kéktelepes zsákállat (Botryllus schlosseri) az aszcídiák (Ascidiacea) osztályának a páros ivarmirigyesek (Pleurogona) rendjébe, ezen belül a Botryllidae családjába tartozó faj.
Előfordulása
A csillagos zsákállat általában mérsékelt övi, planktonban gazdag tengerek lakója. Az Atlanti-óceán északkeleti részén, az Északi-tengerben, valamint a Földközi-tengerben őshonos. Az emberi tevékenységek következtében, mint például a hajózás, az állat az utóbbi száz évben a Föld egyéb részeire is eljutott.
Megjelenése
A kolónia 2 milliméter hosszú állatok telepe. Egy-egy csoport mintegy 6 mm²-es területet von be, a csoportok legfeljebb 15 centiméter átmérőjű szőnyegeket alkotnak.
Életmódja, élőhelye
A sekély, partközeli vizektől az árapályzónáig él.
A felnőtt állat sziklákra vagy tengerifű (Zostera) hosszú leveleire tapad, és lebegő szerves részecskékkel, mikroszkopikus élőlényekkel táplálkozik. Néhány hónapig él.
Szaporodása
Minden állatnak van hím és női ivarszerve is; utóbbiban nagy petéket termel. A megtermékenyítés belső, de két állat „dolgozik” együtt. A mozgékony, ebihal alakú lárvák addig úsznak, amíg megfelelő helyet nem találnak, ott aztán letelepednek, és kifejlett állattá alakulnak.
Jegyzetek
Források
