Történelmi regényei és tényfeltáró írásai kulcsfontosságúak voltak a magyar nép történelmi lelkiismeretének és büszkeségének ápolásában a 20. század második felében.
Életpályája
A gimnáziumot Budapesten végezte. 1936 és 1938 között a Békés-megyei Közlönynél dolgozott. Versesköteteit Pálos Tibor néven publikálta (Tájkép, elöl guggolva én, 1937, Békéscsaba) „Zöld levél árnyéka”, 1942
1945-ben a Viharsarok című „munkás és parasztújság” alapítója volt, ott többek közt Liska Tiborral dolgozott együtt. A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság tevékenykedése idején a magyarországi szlovák kisebbség, a békés-csanádi szlovák sziget asszimilációjának okairól írt vezércikket (azt írva, hogy ez gazdasági okoknak, semmint „elnyomó kényszereknek” volt betudható).
Tevékenykedett forgatókönyvíróként is, közreműködött ezen minőségében például Móricz ZsigmondÉgi madár című regényének 1957-58-as megfilmesítésében.
Több évtizedig a budapesti XII. kerület, s ezen belül is Németvölgy lakója volt. Sírja a visegrádi temetőben található.[1]
Közéleti tevékenysége
1983-ban mintegy ötven magyar íróval együtt nyílt levélben tiltakozott az Új Symposiumjugoszláviai magyar irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának menesztése ellen.
1984. június 6-ánCsurka István és Mészöly Miklós írókkal együtt tiltakozó nyilatkozatot tett közzé Duray Miklósszlovákiai magyar író letartóztatása ellen, valamint személyesen is megjelentek bírósági tárgyalásán.
Cserest felszólították, hogy távolítsák el a "kemény magot" a szövetségből és vezetéséből, de ez nem történt meg. 1987-ben ezért hírzárlatot rendeltek el a szövetség köré, és szilenciumra ítélték a rendszert kritizáló írókat, mint Csoóri Sándor és Csurka István. A szorítás csak 1988-ban enyhült a szövetség körül. Ebben az évben a szövetség nyílt levélben – hiába – kérte a kormányt, forduljon az ENSZ-hez a romániai magyarság sorsa érdekében, a falurombolás ellen.[2] Cseres Tibor 1989-ig volt az Írószövetség elnöke, utóda Göncz Árpád volt.
Gyergyóremete központjában emlékművet emeltek neki, emlékét társaság ápolja. Az 1990-es évek közepe óta a gyergyóremetei Fráter György iskolában április utolsó péntekjén Cseres Tibor-napot tartanak, anyanyelvi és versmondó vetélkedőkkel.
