Csörgő Sándor

Csörgő Sándor
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Született1947. július 16.
Egerfarmos
Elhunyt2008. február 14. (60 évesen)
Szeged
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásamatematikus, egyetemi tanár, MTA tag
Iskolái
KitüntetéseiLásd a Kitüntetések szakaszban
A Wikimédia Commons tartalmaz Csörgő Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csörgő Sándor (Egerfarmos, 1947. július 16. – Szeged, 2008. február 14.) magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Testvére, Csörgő Miklós szintén matematikus.

Kutatási területe a valószínűségelmélet és a matematikai statisztika határeloszlásai. Megoldotta a valószínűségszámítás egyik legrégebbi, 1713-ból származó problémáját, a szentpétervári paradoxont.

Életpályája

Egerben a Dobó István Gimnáziumban tett érettségi vizsgát. Felsőfokú tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetem matematika szakán végezte. Matematikus oklevelét 1970-ben kapta kézhez, s mindjárt bekerült a szegedi egyetem Bolyai Intézetébe. Gyakornok (1970-1972), 1972-ben Szőkefalvi-Nagy Bélánál és Tandori Károlynál védte meg egyetemi doktori disszertációját, ezután tanársegéddé léptették elő (1972-1975).

A kijevi Állami Egyetemen volt aspirantúrán, témavezetője A. V. Szkorohod volt, nála védte meg kandidátusi disszertációját 1975-ben. Hazajőve 1975-ben adjunktusi beosztásba került (1975-1978). 1984-ben érte el a matematika tudományok doktora fokozatot, 1978-tól 1987-ig docensi beosztásban dolgozott, 1987-ben kapta meg az egyetemi tanári kinevezést. Vezette a Sztochasztika Tanszéket. Vendégkutató volt a Kaliforniai Egyetemen (San Diego, 1984-1985), a Stanford Egyetemen (1985), az Észak-Karolinai Egyetemen (Chapel Hill, 1989-1990), a Michigani Egyetemen Ann Arborban (1990-1998). 2000-ben önként mondott le amerikai professzori állásáról, s visszatért kutatni, tanítani a Bolyai Intézetbe.

Magas impakt faktorú szakfolyóiratokban adta közre tudományos eredményeit angol nyelven hazai, de gyakran külföldi szerzőkkel is. A legidézettebb tudósok közt tartották számon nemzetközi viszonylatban is. Az akadémiai tagság mégis váratott magára, végül 2001-ben az MTA beválasztotta levelező tagjai, 2007-ben pedig rendes tagjai sorába. Szegeden érte a halál, az Újszegedi temetőben nyugszik.[1]

Az egyik legidézettebb magyar matematikus

Csörgő Sándor neve sokat szerepel a magyar sajtóban azzal kapcsolatban, hogy mind az úgynevezett Sanghaji lista, mind a Szabó Csaba-ügy során felmerült a Thomson ISI sokszor idézett tudósok listáján szereplő öt magyarországi tudós egyike (az egyetlen matematikus). A HVG[2] cikkének címe is A legidézettebb magyar tudósok. Olvasói levelében[3] Barner Dávid György egyenesen megrója az akadémiát, mert Csörgőt nem választotta tagjának. Bár a matematikában a kiválóságot nem az idézetek számával szokták mérni, amint azt maga Csörgő is nyilatkozta,[4] az akadémiai ajánlásában említett 1700-as független idézettsége mindenképpen kimagasló nemzetközi szinten is.

Művei

Tudományos tisztség

  • Statistical Theory and Method Abst., Eastern Europe, szerk. (1980-1987)
  • The Annals of Statistics, szerk. biz. tag (1986-1988)

Társasági tagság

  • Bolyai János Matematikai Társulat (1970-2008)
  • The Inst. of Math. Statistics (1980-2008)
  • Bernoulli Soc. for Math. Statistics and Probability (1982-2008)

Kitüntetések

Jegyzetek

  1. ↑ Szeged, Újszegedi temető, Református bal-3-11 In Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 33. p.
  2. ↑ HVG, 2006. október 14., 69. oldal
  3. ↑ Barner Dávid György: Idézési arányok Archiválva 2007. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Élet és Irodalom, 2006, 27. szám, július 7.
  4. ↑ Népszabadság, 2004. szeptember 17. Szeged vonzza a tehetséget Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források

  • Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Csörgő Sándor lásd 264-265. p.

További információk

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!