1758-ban született Franciaországban, 1782–85 között a párizsi Építészeti Akadémián tanult Louis-François Trouard-nál, itt ismerkedett meg a francia forradalom építészetével. 1785–90 között Rómában tanult, majd Párizsba visszatérve Jacques-Louis David, a neves festő műhelyébe szegődött. 1798–1803 között építészként dolgozott Franciaországban, majd Esterházy II. Miklós párizsi látogatása során meghívta Bécsbe.
Esterházy ekkor bízta meg a család kismartoni rezidenciájának teljes felújításával. A Moreau által készített, nagyszabású tervek egyértelműen a francia forradalmi építészet hatását mutatják. Elképzeléseiből csak a kerti homlokzat monumentális, toszkán oszlopos előcsarnoka és a hozzá kapcsolódó falszakasz valósult meg, a tervezett új színház- és képtárszárny, amelyeket oszlopos árkádok kötöttek volna össze a főépülettel, nem. Elkészült viszont az ugyancsak Moreau tervezte tájképi kert, benne a kontinens első gőzgépével és az Antonio Canova faragta Esterházy Mária Leopoldina sírszobrát magába foglaló, az antik körtemplomok mintájára épült Leopodina-templommal.
Gábor Alföldy: Charles-Jean-Alexandre Moreau Biography (angol nyelven) (html). Net Industries Online Encyclopedia. [2009. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 5.)
Velladics Márta: Magyar Építészet. Barokk, rokokó és copf. Magyar Építészet sorozat (főszerk. Ritoók Pál). Kossuth Kiadó, Budapest, 2002
Kelényi György: Kastélyok, kúriák, villák. Corvina Kiadó, Budapest, 1974
Zádor Anna: A klasszicizmus és a romantika építészete Magyarországon. Magyar Helikon – Corvina, Budapest, 1981
