A Canis a ragadozók (Carnivora) rendjébe tartozó kutyafélék (Canidae) családjának névadó és egyben egyik legnépesebb neme. Első képviselőjének az olaszországi Toszkána tartományban a földtörténet felső pliocén rétegeiből előkerült, †Canis etruscus Major néven leírt farkast tekintik. E nem fajait közepes vagy nagy méretük, masszív, jól fejlett koponyájuk és fogaik, hosszú lábuk, valamint viszonylag rövid fülük és farkuk különböztetik meg a többi kutyafélétől.[1]
Rendszerezés
A Canis nemet (Linné, 1758) a Systema Naturae 10.[2] kiadásában említették meg először, és a kutyaszerű ragadozókat foglalta magában: a kutyát, a farkasokat, a prérifarkast és a sakálokat. A nem minden faja filogenetikailag közeli rokonságban áll, 78 kromoszómával rendelkeznek, és potenciálisan kereszteződhetnek egymással.[3] 1926-ban az ICZN felvette a Canis nemet a hivatalos névjegyzékébe.[4] 1955-ben az ICZN felvette a házikutyát (C. familiaris) a Canis nem típusfajaként a hivatalos listára.[5]
A nembe az alábbi 5 vagy 7 faj tartozik:
- afrikai farkas (Canis lupaster) - 2015-ig az aranysakál afrikai állományának vélték
- aranysakál (Canis aureus)
- prérifarkas más néven kojot (Canis latrans)
- szürke farkas vagy egyszerűen farkas (Canis lupus)
- kutya (Canis familiaris vagy Canis lupus familiaris)
- dingó (Canis lupus dingo)
- vörös farkas vagy rőt farkas (Canis rufus vagy Canis lupus rufus)
- abesszin farkas más néven kaber, etióp róka vagy etióp sakál (Canis simensis)
Korábban a Lupulella nem két faját, a panyókás sakált (Canis mesomelas) és a sujtásos sakált (Canis adustus) hagyományosan a Canis genushoz sorolták. Egy 2017-es rendszertani áttekintés azt javasolta, hogy ezt a két fajt ismerjék el a Lupulella genusnak.[6] Ezen felülvizsgálatra válaszul az Amerikai Mammalógusok Társasága (American Society of Mammalogists) új genusként ismerte el.[7]
Egykoron a fosszilis óriásfarkast (Aenocyon dirus) is idehelyezték Canis dirus név alatt. Azonban a legújabb DNS-vizsgálatok bebizonyították, hogy csak távoli rokonról van szó.
Források
Jegyzetek
- ↑ Heptner, V. G.; Naumov, N. P. (1998). Mammals of the Soviet Union Vol.II Part 1a, SIRENIA AND CARNIVORA (Sea Cows, Wolves and Bears). Science Publishers, Inc. USA. pp. 124–129. 1-886106-81-9
- ↑ Linnæus, Carl (1758). Systema naturæ per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Tomus I (in Latin) (10th ed.). Holmiæ (Stockholm): Laurentius Salvius. p. 38. Retrieved November 23, 2015.
- ↑ Wayne, R. (1999). "Origin, genetic diversity, and genome structure of the domestic dog". 10.1002/(SICI)1521-1878(199903)21:3<247::AID-BIES9>3.0.CO;2-Z
- ↑ "Opinions and Declarations Rendered by the International Commission on Zoological Nomenclature - Opinion 91" Smithsonian Miscellaneous Collections. 73 (4). 1926.
- ↑ Francis Hemming, ed. (1955). "Direction 22". Opinions and Declarations Rendered by the International Commission on Zoological Nomenclature. Vol. 1C. Order of the International Trust for Zoological Nomenclature. p. 183.
- ↑ (2017) „Rediscovering a forgotten canid species”. BMC Zoology 2. DOI:10.1186/s40850-017-0015-0.
- ↑ Mammal Diversity Database. American Society of Mammalogists. (Hozzáférés: 2020. december 28.)
Galéria
