Buzău megye (magyarul: Bodza megye) közigazgatási egységRomániában, a Havasalföld régióban, Munténia területén. 6103 km2-es területével Románia 17. legnagyobb megyéje, mely az ország teljes területének mintegy 2,56%-át adja. Emellett közel 405 ezer fős lakosságával Románia 20. legnépesebb közigazgatási egysége, ezzel az ország népességének 2,11%-ával rendelkezik, népsűrűsége meghaladja az országos átlagot.
Buzău megye Románia délkeleti részén található, Havasalföld régióban, és földrajzi szempontból változatos tájat kínál. A megye területét síkságok, dombok, valamint hegyvidéki területek alkotják. A Keleti Kárpátok egyes részei a megye északnyugati határán helyezkednek el, míg a délkeleti részen a Bărăgan-síkság terül el. A Bodza folyó, amely a megye központi részén halad át, kulcsszerepet játszik a vízrajzi viszonyokban, és számos kisebb folyó is áramlik a területen, mint például a Slănic.[3][4]
Buzău megye területe már a római időkben is jelentős volt, a dákok és rómaiak közötti határvidéken feküdt. A középkorban a Havasalföldi Fejedelemség részeként a terület fontos kereskedelmi és vallási központtá vált. A török hódoltság idején a megye a törökök uralma alatt állt, és a török-korszak végén román uralkodók kezébe került vissza. A 19. század végén és a 20. század elején Buzău gazdaságilag fejlődött, különösen az ipari szektorban. A kommunista időszakban ipari központtá vált, de a rendszerváltás után új kihívásokkal kellett szembenéznie.[5]
Demográfia
A 2011-es népszámlálás adatai szerint népessége 90,7%-a román. Legnagyobb kisebbség a roma (4,5%), de élnek itt más kisebbségek is, sokkal kisebb számban, köztük 81 fő magyar nemzetiségű.[6]
Földrajz
A megye északi részébe benyúlnak a Keleti-Kárpátok déli hegyláncai – a Háromszéki-havasok és a Bodzai-havasok, több mint 1700 méter magas csúcsokkal (Lakóca csúcs – 1777 m, Penteleu – 1773 m, Siriu – 1664 m). Buzău megye középső vidékén déli és keleti irányban a hegyek szelídülnek, itt találhatóak a szubkárpáti dombok, melyek a Bîsca Chiojdului, Cislău és Pătrâlagele medencéket fogják közre, majd átváltanak a mintegy 80 méteres tengerszint feletti magasságú Bărăgan-alföldbe, ami a Román-alföld északi részét képezi.
A megye fő folyója a Bodza, amely több folyócskát gyűjt magába a hegyekből (Râmnic folyó), majd keleti irányba tartva a Szeretbe ömlik. A térséget gyakran sújtják árvizek, például 2005 nyarán is, amikor az áradat elpusztított egy főutat és a Buzăutól északra található Mărăcineni vasúti hídjait.
Éghajlata hegyvidéki és mérsékelt szárazföldi, évi középhőmérséklete a magassági lépcsők szerint változik, a hegyvidéki részeken 2-3 °C, a dombvidéken 7-8 °C, a síkvidéken pedig 9 °C.
Gazdasága
Fő iparágai: mechanikai alkatrészek, vasúti és autóalkatrészek, fémalkatrészek gyártása, üveg-, élelmiszer-, textil- és faipar. A megyében sót és olajat bányásznak. Dombos vidékein bort és gyümölcsöt termelnek.
