Alexandrina Maria da Costa (Balasar, 1904. március 30. – Balasar, 1955. október 13.), ismertebb nevén Balazar Bolgod Alexandrina, portugál misztikus és áldozatkész lélek, a Szalézi Együttműködők Egyesületének tagja, Balazarban (egy vidéki plébánia) született és halt meg. Póvoa de Varzim). 2004. április 25-én II. János Pál pápa áldottnak nyilvánította, és kijelentette, hogy „a szentség titka a Krisztus iránti szeretet”.
Korai élete
Balazar látképe
Alexandrina Maria da Costa 1904. március 30-án született Balazarban, a portugáliai Póvoa de Varzim vidéki plébániájában. Édesapja még nagyon fiatalon elhagyta a családot. Csak tizennyolc hónapig tanult, és kilencévesen egy farmra küldték. Tinédzser korában nővérével együtt varrónőként kezdett el dolgozni Balazaron.
Alexandrina elmondta, hogy amikor egy más lányokkal vidékre ment, virágot szedett, amiből később virágszőnyegeket készített a Póvoa de Varzim-i Fájdalmas Boldogasszony templomba.
14 évesen, 1918 márciusában egy incidens megváltoztatta az életét. Volt munkaadója két másik férfival együtt megpróbált behatolni a szobájába, hogy megerőszakolja. Hogy elkerülje őket, Alexandrina 4,0 méterrel leugrott az ablaktól, és alig maradt életben. A gerince eltört az eséstől. Alexandrina 19 éves koráig még „vonszolhatta magát” a templomba, ahol lehajolhatott és imádkozhatott, a plébánosok legnagyobb megdöbbenésére. Korai éveiben Alexandrina a Szűzanyától kérte a gyógyulás kegyelmét. 1925-től ágyhoz kötött, ami miatt kb. 30 éve ágyhoz kötött. A plébános Mária Szeplőtelen Szíve szobrát adta kölcsön neki május hónapra.
Későbbi élete
1938 júniusában Alexandrina gyóntatója, Mariano Pinho kérésére több portugál püspök megírta XI. Pius pápának, és arra kérte, hogy szentelje fel a világot Mária Szeplőtelen Szívének. Ezt a kérést többször megújították 1941-ig, amikor is a Szentszék háromszor kérte a bragai érseket, hogy adjon tájékoztatást Alexandrináról.
1938-ban Eugenio Pacelli bíboros volt a Vatikán államtitkára, 1939. március elején pedig XII. Piusz pápa lett. 1942-ben a világ felszentelését vizsgálta.
Boldog Alexandrina hálószobája Balazárban
Vatikáni életrajza szerint 1942 márciusától, körülbelül 13 éven keresztül haláláig, a Szent Eucharisztián kívül nem kapott élelmet, súlya pedig körülbelül 33 kilogramm (73 lb). Orvosok vizsgálták meg, eredmény nélkül.[4][5]
Sírköve
Boldog Alexandrina sírja Balazárban
Kérésére a következő szavakat írták a sírkövére:[6]
„Bűnösök, ha testem pora segíthet megmenteni titeket, gyertek közel, sétáljatok át rajta, rugdossátok, amíg el nem tűnik. De soha többé ne vétkezzetek: többé ne bántsátok Jézust! Bűnösök, mennyi mindent szeretnék elmondani te.... Ne kockáztasd, hogy örökre elveszítsd Jézust, mert ő olyan jó. Elég a bűnből. Szeresd Jézust, szeresd őt!”
Jegyzetek
↑ abSNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Ez a szócikk részben vagy egészben az Alexandrina of Balazar című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
