Apja, Bitter Péter több mint 38 évig apari igazgató-tanító, kántor volt. Tanulmányait a pécsi ciszterciek gimnáziumában végezte, ahol olyan tanárok oktatták, mint Verbőczy István (1841–1904), Inczédy Dénes, Békefi Remig. 1885. augusztus 29-én lépett a rendbe, a noviciátust Zircen töltötte, egyetemi és hittudományi tanulmányait Budapesten végezte el. Előbb magyartanár akart lenni, de később a német–latin szakot választotta. 1891. június 30-án pappá szentelték.
Pécsett a ciszterci gimnázium német-latin tanárává nevezték ki. A város közéletében is jelentős szerepet vitt, részt vett a Katolikus Kör alapításában, melynek előbb titkára, majd elnöke lett, s országos hírűvé fejlesztette. E körben indult a Dunántúl című napilap és nyomda alapítása is.
1900-ban Dischka Győző főreáliskolai igazgatóval és Cziglányi Béla táblabíróval megalapította a hangszeres egyházi zene művelésére a Pécsi Egyházi Zeneegyesületet. Hathatósan közreműködött a Pécsi Zenekonzervatórium létrejöttében is. Zichy Gyula püspök őt bízta meg 1907-ben a Miasszonyunkról nevezett női rend pécsi felsőbb leányiskolájának megszervezésével és igazgatásával, mely pozíciót 1908-tól töltötte be.
1907-ben megszervezte az országos katolikus nagygyűlést, melynek eredményeképpen 1907-ben Mázy Engelbert (1865–1933) bencés főigazgató elnöklete alatt megalakult a Katolikus Tanáregyesület. Ugyanezen évben Angyal Pállal (az akkor még jogakadémiai tanárral) megalapította a Nemzeti Szabadtanítás Pécsi Egyesületét.
1911/12-ben a bajai ciszterci főgimnázium igazgatója volt, majd 1912-ben a frissen megnyílt budai ciszterci gimnázium igazgatójává, 1913-tól főigazgatójává nevezték ki. Kezdetben rajta kívül Baranyay Jusztin, Mátrai Rudolf (1870–1935) és Vargha Damján tanárokból állt a tanári kar, s közel másfél évtizedig (1929 szeptemberéig) nem volt saját épülete.
1907-ben a Katolikus Középiskolai Tanáregyesület egyik alapítója. 1915-től a Szent István Tudományos Akadémia tagja. 1921-ben megszervezte a Foederatio Emericana mozgalmat. 1935-ben az ő támogatásával megalakult a Magyar Énekoktatók Országos Egyesülete. Német nyelv és irodalom tankönyveit a középiskolákban évtizedeken át használták.
Főbb művei
A család és a nevelés. Budapest, 1912.
A középiskolai reform. Budapest, 1914.
Salse dicta. Latin mondások és szállóigék. Budapest, 1921 (Zászlónk Diákkönyvtára 119–120.)
Wilhelm Tell. Írta E. Schiller. Bevezette és magyarra fordította, Budapest, 1930
Bizalom és szeretet virágai. Ferrero Benigna Consolata nővér életéből. Budapest, 1930
Iphigenie auf Tauris. Írta J. W. Goethe. Iskolai használatra bevezette és magyarázta. Budapest, 1932
Magyar–német, német–magyar szótár. Puhr Ferenccel. Budapest, 1936
Spanyol tűztenger. Budapest, 1938 (Magyar Kultúra Könyvtár 11.)
Domonkos János; Dr. Brisits Frigyes: Bitter Illés, az igazgató. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium első igazgatója. (Recenzió). In: Módszertani közlemények, (50) 2. p. 87. (2010) [1]
Brisits Frigyes: Bitter Illés, az igazgató. A Szent Imre Gimnázium első igazgatója; Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, Budapest, 2008