Ward dobolása tökéletesen kiegészítette Geezer Butler basszusjátékát és Tony Iommi gitárjátékát, majd mindehhez párosult Ozzy Osbourne éneke. Ward dobolt a Sabbath sok milliós sikeralbumain. Amellett, hogy hivatalosan dobosként szerepelt a zenekarban, több albumon vokálozott, és két dalt ő is énekelt fel. Az egyik az It's Alright (Technical Ecstasy1976) a másik a Swinging The Chain (Never Say Die!1978).[1] Kiválóan megmutatta képességeit a Black Sabbath számos dalában, de legjobban az Iron Man-ben érződik a tehetsége. A Sabbath sikeres éveiben (főként a '70-es években) voltak drog és alkohol problémái. Ezek már a '72-es Vol. 4 kiadása idején is érződtek, melyek még a '80-as évek elején is tartottak.[2] A '90-es években kiadott két szólóalbumot is.
↑Gaustein, Joel: An interview with Bill Ward (angol nyelven). Black Sabbath Online. [2010. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 29.)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Bill_Ward_(musician) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
_(cropped).JPG)
