Sokoldalú közéleti tevékenységet folytatott. Egyik alapítója és 1877–1881 között elnöke volt a Soproni Atlétikai Klubnak. 1891–1900 között a Soproni Torna Egylet elnökeként tevékenykedett, majd 1895–1900 a Magyar Tornaegyletek Országos Szövetsége vidéki alelnöke volt. A Sopron vármegyei Régészeti Társulat egyik alapító tagja és első titkára volt. Nevéhez fűződik a soproni városi múzeum 1885–1911 közti fejlesztése is.
Ásatásokat végzett Sopron környékén, a Várhelyen (Burgstall) és a Károly-magaslaton, illetve Balf és Fertőboz környékén is. A Várhelyen és a Károly-magaslaton feltárt, a kora vaskori hallstatti kultúrához tartozó földvárakról és halomsírokról, illetve az ezekből előkerült leletekről nemzetközi tudományos folyóiratokban is beszámolt. A hazai barlangkutatás egyik elindítója. Számos római kori lelet feltárásán kívül 1920-ban ő végzett ásatásokat a bodrogkeresztúrirézkori temetőben. Egy 1923-ban folytatott tápiószentmártoni ásatás során egy szkíta aranyszarvas került elő, melyet ő azonosított és írt le elsőként.[3][4]
A Soproni Múzeum dolgozói elhatározták, hogy a várhelyi őskori temető helyén méltó emlékművet emelnek nagynevű elődjüknek 1957-ben. A tervet Szakál Ernő szobrászművész készítette el: nagy terméskövekből csonkagúla, oldalán feliratos vörösmárvány-tábla, tetején pedig öntött vasból egy várhelyi urna pontos mása.[6] Az emlékművet 2001-ben felújították.
1891 Prähistorische Funde in der Umgebung von Oedenburg in Ungarn. Mittheilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien, 166-192. (Társszerző Müller Ottó.)
