Beliczay Elek (Vanyola, 1839. augusztus 10.[1] – Ete, 1920. január 26.)[2] jogtudor és ügyvéd, Beliczay Jónás hőgyészi evangélikus lelkész unokája, Beliczay Lajos bátyja.
Életútja
Beliczay János vanyolai evangélikus lelkész és Fischer Terézia fiaként született, 1839. augusztus 13-án keresztelték.[1] Középiskoláit a pozsonyi líceumban, a jogot a budapesti egyetemen elvégezve jogtudori, köz- és váltóügyvédi oklevelet szerzett. 1867-től 1870-ig Veszprém megye t. szolgabírája, 1870-ben Győrött ügyvéd, 1875 és 1884 között a győri ügyvédi kamara titkára, ezen időtől alelnöke, 1884-től a dunántúli evangélikus egyházkerület világi főjegyzője, 1881-től pedig a győri evangélikus elemi iskolák iskolaszéki elnöke volt.
Irodalmi működését 1858-60-ban a Kalauz c. budapesti hetilapban kisebb elbeszélésekkel kezdte és a Vasárnapi Ujságban (1861-65.) ismeretterjesztő cikkekkel, a Hölgyfutárban (1861-63) életrajzokkal stb. folytatta. Írt még a Hazánk és a Külföldbe (1871), Jogtudományi Közlönybe (1876); politikai és szaklapokban is jelentek meg cikkei. Győrött 1870-től a Győri Közlöny, Győri Hiradó, Győri Figyelő, Garabonczás Diák, Hazánk c. lapok folytonosan közöltek tőle dolgozatokat, Ostorfi és más álnevek alatt is.
Jegyzetek
Források
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003.
- A Győri Ügyvédi Kamara története 1875-2000. Írta és szerk. Horváth Sándor Domokos, Tuba László. Győr, Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara, 2000.
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
