Tornalja központjától 2 km-re nyugatra, a Túróc-patak (Turiec) bal partján. A falun keresztülhalad az 50-es főút Rimaszombat és Tornalja közötti szakasza. Beje egyike a Tornalja várost alkotó négy kataszteri területnek, területe 6,215 km² (a város területének 10,8 %-a).[1]
Élővilága
Játszófészek
A faluban egy gólyafészket tartanak nyilván, 2014-ben 3 fiókát számoltak össze.[2]
Története
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BEJE. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, még többen reformátusok, fekszik Méhinek szomszédságában, mellynek filiája, Sajó vize táján, Turótz patakjához is közel, alkalmatos, és termékeny helyen; gyengék, és kedves ízűek borai, földgye mindenféle gabonát termékenyen hoz, piatzozása két, és négy mértföldnyire, legelője meglehetős, és elegendő, mind a’ kétféle fája gyümöltsös, és konyha kertyei jók, malma helyben, első Osztálybéli."[3]
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Beje, magyar falu, Gömör vármegyében, felülről Otrokocs, alulról Oldalfala helységekkel szomszédos, sikságon a Turócz vize mellett fekszik. A helységen keresztülmegy a Tornaljától Rimaszombat felé vivő országut; ékesiti ezen helységet Szentmiklósi Victor ur nagy kastélya, Csemniczki Pál, Dapsi Pál, Szathmári István és özv. Szathmári Józsefné uri lakhelyök. Van a reformatusoknak templomjuk. Számlál ezen helység 523 lelket. Van e helységben 11 urbéri telek, 20 4/8 majorsági, mindössze 167 hold erdő. Sok buzatermő szántófölddel, jó réttel s marhahizlaló legelővel áldotta meg a természet ezen helységet. – Jó fekvésű 104 kapás szőllőhegye meglehetős bort ád a tulajdonos asztalára. A helység mellett folyó Turócz vizén van egy malma, alsó végin a helységnek pedig egy korcsmája. Ut. p. Tornalja."[4]
Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Beje, a Turócz vize mellett fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 92 házzal. Ev. ref. vallású lakosainak száma 508. 1427-ben Beye alakban említik az egykorú okiratok. 1435-ben a Bejey család bírja. A XVI. században földesurai közt a Posztós családdal találkozunk; majd később a Szentmiklóssy, Csemniczky, Dapsy és a Szathmáry családoknak van itt részbirtokuk. E két utóbbi család után három régi kúria maradt a községben, melyek közül az egyik most Botta Sámuelé, a másik Szent-Ivány Józsefé, a harmadik pedig Erdélyi Lászlóé. A mult században híres gyümölcstermelése volt. Református temploma 1442-ben épült. Az egyház 1635-ből, Posztós Judit adományából, ezüst kelyhet őriz. Ide tartozik Levárt puszta is. Posta, távíró és vasúti állomás Tornallya."[5]
