Beck Dávid és Berger Sarolta (1807–1880)[3] fia. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a pesti és a bécsi egyetemeken tanult. 1865-ben jogtudori oklevelet szerzett, 1867-ben ügyvédi vizsgát tett. 1873. április 29-én elhagyta az izraelita vallást és az evangélikus vallásra tért át a Budapest-Deák téri templomban.[4] 1868 és 1892 között ügyvédként, illetve jogtanácsosként működött. 1892–1908 között a kúriai tanács bírája, 1908–1921 között a Kúriánál tanácselnök volt.[5] Ülnöke volt a szabadalmi tanácsnak és társelnöke a Magyar Jogász Egyletnek.
Felesége Pollák Emília (1843–1883) volt, Pollák Ignác és Naschitz Betti lánya, akivel 1873. április 30-án Budapesten kötött házasságot.[6]
Nagyobb művei
Észrevételek a magyar kereskedelmi törvénykönyv tervezetének a biztosítási ügyletet tárgyaló részére (1874)
Az 1876. évi 27. t.c. hivatalos források alapján szerkesztve (1878)
Törvényhozási reformok a biztosítási ügy terén (Budapest, 1890)
Tanulmányok a biztosítási jogból (Budapest, 1891)
Törvényjavaslat a magánbiztosítási vállalatokról (az igazságügyminiszter megbízásából (Budapest, 1894)
A magán-biztosítási vállalatokról szóló törvényjavaslat (Budapest, 1896)
Kereskedelmi jog (szerk., Budapest, 1905)
Váltó-, csőd- és szabadalmi jog (szerk., Budapest, 1906)
A szabadalmi jogunk reformja (Budapest, 1909)
Műfordításai
Beck Károly: Mater Dolorosa (Pest, 1864)
Oeser: Az általános világtörténet vázlata (Pest, 1864)
gr. Hunolstein: Mária Antónia levelezése (Pest, 1865)
