Iskoláit Nagyszombatban végezte. 1767-ben belépett a jezsuita rendbe és ott folytatta teológiai tanulmányait. 1769-ben kilépett a rendből és a katonai pályát választotta. II. Lipót trónra lépése után a szabadság és egyenlőség elveiért küzdött az országgyűlésen, hol a főrendek tábláján több beszédet mondott. Támadta a klérust, szorgalmazta a szerzetes rendek feloszlatását. Szeicz Leó szervita rendi szerzetes „papramorgó, törvényrontó, országháborító, hazaáruló” címekkel illette; erre a támadó iratra Ad utramquem aurem (1791) című írásával válaszolt. Politikai munkái névtelenül jelentek meg.
A felvilágosodás kora politikai irodalmának jelentős alakja volt. Radikális reformok bevezetését sürgette, mert úgy gondolta, hogy ezzel meg lehet előzni egy esetleges forradalmat. Legnagyobb munkája a négy füzetből álló Ad amicam aurem, ebben Montesquieu és Rousseau követőjének mutatkozott. A Képes magyar irodalomtörténet (1896) szerint: „Ad amicam aurem című munkája a demokratikus eszmék valóságos tárháza. Állameszménye a jogegyenlőség alapján szervezett monarchia, melyben az egyén teljes mértékben érvényesíti magát, s melyben az egyes hatalmi ágak szétválasztása s az uralkodó jogainak korlátozása által mind az egyesek, mind a nép biztosíttatnak az elnyomatás ellen.”
Munkái
Oratio in comitiis 1790. habita. Posonii, 1790 (a török portához küldendő magyar követ érdekében)
Ad amicam aurem autori operis hungarici, cujus titulus Magyar és Erdélyországnak rövid ismerete. H. n. 1790–90. négy füzet (névtelenül)
Oratio bonis civis et veri nominis christiani… Posonii, 1791 (megjelent magyarul és német németül is, a magyar szöveget a M. Kurir [1791. 13. sz.] lenyomatta)
(Szerk. Beöthy Zsolt) Képes magyar irodalomtörténet Ballagi Géza: 57. A felvilágosodás irodalma című fejezet. Budapest, 1896 (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
Pintér JenőA magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 4. kötet. A XVIII. század latin irodalma / A politikai irodalom c. alfejezet (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
