Baranya vármegye főispánjainak listája

A töröktől felszabadult Baranya vármegyében a korábbi örökös főispáni címet birtokló pécsi püspökök mellett több, örökletes főispánságra törekvő család (Draskovich, Végh) került a főispáni székbe, de valójában Baranya vármegyében nem lehet beszélni az örökletes főispánság kiépüléséről. A pécsi püspök a 16. század elejétől – több-kevesebb megszakítással – 1777-ig Baranya vármegye élén állt. A püspök-főispánok után kinevezett arisztokrata, majd köznemesi családokból származó főispánok – miután őket egyéb országos tisztségeik, főrendiházi tagságuk elszólították, illetve birtokuk sem volt a vármegyében – jórészt címként viselték a főispáni kinevezést, helyettük adminisztrátorok látták el a feladatokat. Majláth György volt a megye első főispán-helyettese, majd főispánja, aki valóban Baranyában élt.

II. József 1785-ben megszüntette a megyei autonómiát, az országot 10 kerületre osztotta és élükre kerületi főispánokat (biztosokat) állított, a régi főispánokat felfüggesztette. Halála előtt „nevezetes tollvonásával” visszavonta a rendeleteit, és visszaállította a megyék önkormányzatát.

1848-ban a kormány által kinevezett főispánok állami tisztviselők voltak, akiknek megyéjükben kellett tartózkodniuk.

Az 1849. január−áprilisi katonai kormányzatot váltó Bach-rendszer megszüntette a régi megyerendszert, az öt kerület élére állított kerületi főispánok és a megyénként vezetői posztra kinevezett megyefőnökök vették át a főispáni hatásköröket.

Az 1860. október 20-án kibocsátott Októberi Diploma elrendelte a régi rendszer visszaállítását, de csak rövid időre, mert az 1861. november 5-i ún. Schmerlingi provizórium ismét visszarendezte az önkormányzatok megszüntetését, de kevésbé abszolutisztikus kormányzással. „E szerint a főispán (főispáni helytartó, királyi biztos) a kormány megye területére kirendelt legfőbb közege, aki közvetlenül a Magyar Kancellária és Helytartótanács alárendeltségébe tartozik. A megye területén lévő szabad királyi városokat (pl. Baranya megye esetében Pécs) is a határkörébe rendelték, ezekben királyi biztosként működött.

A főispánok jogkörét a kiegyezés utáni törvényhatósági törvények (1870: 42. tc., majd 1886: 22. tc.) szabályozták, melyek lényegében 1950-ig érvényben voltak. A főrendiház átszervezésekor (1885: 7. tc.) megszűnt a főispánok hivatalviselés idejére szóló automatikus főrendiházi tagsága.

Az első világháborút követő politikailag zavaros években a baranyai és pécsi főispánok „a főispáni teendők ellátásával is megbízott kormánybiztos” címet viselték.

A belgrádi fegyverszüneti egyezmény alapján 1918. november 14. és 1921. november 22. között antant-szerb erők szállták meg Pécs várost és a megyének a Mecsek északi lejtője alatti területét. Az egyezmény a közigazgatást magyar kézen hagyta, de 1919. január 27-én a szerbek átvették azt, és csak a megye meg nem szállt részén, Sásd központtal működött tovább a magyar közigazgatás, így a magyar és szerb kormány külön-külön kormánybiztosokat nevezett ki.^[1]

A második világháború ideje alatt a főispánok ismét kormánybiztosi (közellátási, országmozgósítási, hadműveleti kormánybiztosi stb.) megbízatásokat kaptak.

1945 után a főispánok hatásköre az ország politikai balra tolódásával párhuzamosan 1947 nyarától fokozatosan csökkent, 1948 nyarától már kevés befolyással rendelkeztek, végül a tanácsrendszer 1950. évi bevezetésével „véglegesen megszűnt az évezredes főispáni tisztség” is.

2022. július 19-én az országgyűlés elfogadta az addig megyei kormánymegbízott elnevezésnek vármegyei főispán elnevezésre módosítását.^[2]

Baranya vármegye főispánjai 1688–1950

Név (általa betöltött egyéb főispáni pozíciók)	Baranya vármegyei beosztás	Hivatali idő tartama
Draskovich János (Iván), trakostyáni gróf (IV.) Valkó vármegye főispánja	főispán	1688. december 31. – 1692
Draskovich Péter, trakostyáni gróf[3] 1693. március 12. – 1694 Valkó vármegye főispánja	főispán	1693. március 13. – 1698
Draskovich János, trakostyáni gróf 1695— Valkó vármegye örökös főispánja	főispán	1698. december 31. – 1705
Nesselrode Vilmos gróf 1705. szeptember 12. – 1732. szeptember 29. Tolna vármegye örökös főispánja	püspök-főispán	1705. szeptember 12. – 1732. szeptember 29.
Thurn Antal gróf 1732. december 5. – 1734. december 24. Tolna vármegye főispánja	püspök-főispán	1732. december 5. – 1734. december 24.
Cienfuegos Alvarez 1736. május 2. – 1739. augusztus 19. Tolna vármegye főispánja	püspök-főispán	1736. május 2. – 1739. augusztus 19.
Berényi Zsigmond, karancsberényi gróf 1736 – Tolna vármegye főispán-helyettese	főispán-helyettes (adminisztrátor)	1736. május 2. – 1739. december 4.
Berényi Zsigmond, karancsberényi gróf 1739 – Tolna vármegye főispánja	püspök-főispán	1739. december 4. – 1748. szeptember 25.
Betöltetlen a főispáni szék (1748–1751)
Klimó György 1751 – Tolna vármegye főispánja	püspök-főispán	1751. július 30. – 1777. május 2.
Festetics Pál, tolnai gróf	főispán	1777. május 16. – 1782. április 7.
Végh Péter, verebi 1784. október–november Pécs város királyi biztosa	főispán	1782. április 19. – 1785. március 1.
Széchényi Ferenc sárvár-felsővidéki gróf Mint a Pécsi kerület királyi biztosa hatásköre kiterjedt Baranya, Somogy, Szerém, Tolna, Verőce vármegyékre. 1798. április–1811 Somogy vármegye főispánja 1807–1811 Vas vármegye adminisztrátora	királyi (kerületi) biztos	1785. április 17. – 1786. augusztus 29. (II. József 1786. augusztus 29-én mentette fel, de utódja kinevezéséig el kellett látnia a hivatalát, melyet december 24-én adott át.)
Splényi József, miháldi báró 1777–1786 Csanád vármegye főispánja Mint a Pécsi kerület királyi biztosa hatásköre kiterjedt Baranya, Somogy, Szerém, Tolna, Verőce vármegyékre. 1791–1798 Temes vármegye főispánja	királyi (kerületi) biztos	1786. december 11. (december 24.) – 1790. február
Végh Péter, verebi	főispán	1790. február 25. – 1807. március 5.
Végh István, verebi	főispán-helyettes	1805. augusztus 23. – 1807. június 12.
Végh István, verebi	főispán	1807. június 12. – 1834. szeptember 30.
Somssich Pongrác, saárdi gróf	főispán	1835. július 6. – 1847. november 4.
Majláth György, székhelyi, ifjabb	főispáni helytartó	1845. március 19. – 1847. november 4.
Majláth György, székhelyi, ifjabb	főispán	1847. november 4. – 1848. március 19. (megszűnt a pozíció)
Batthyány Kázmér, németújvári gróf 1848. augusztus 9. Pécs város főispánja is 1848. szeptember 17. Pécs és Baranya kormánybiztosa 1849. február 12. Bács és Csongrád megye, Pest megye alsó része, a Kiskunság, Szeged, Szabadka és Zombor város teljhatalmú országos biztosa	főispán	1848. április 22. – 1849.
Majláth György, székhelyi, ifjabb	cs. kir. biztos	1849. január 30. – 1849. október
Cseh Ede[4][5]	megyefőnök	1849. október 20. – 1850. február 21.
Eckstein Rudolf[6]	megyefőnök	1850. február 21. – 1851. április
Cseh Ede[7]	megyefőnök	1851. április – 1858. december 8.
Szalay Nikodém[8][9]	megyefőnök	1859. augusztus 15. – 1860. november
Scitovszky Márton[10]	főispán	1860. november 26. – 1861. november
Szalay Nikodém[11][9]	királyi biztos	1861. november – 1864. szeptember 2.
Csernyus Andor kőkeszi és nagymezei[12]	főispán	1864. október 23. – 1867. április
Lipthay Béla báró	főispán	1867. április 24. – 1867. november
Perczel Miklós 1875. január 5. – 1887. április 10. Pécs sz. kir. város főispánja is	főispán	1868. május 24. – 1887. április 10.
Kardos Kálmán Egyidejűleg Pécs sz. kir. város főispánja is.	főispán	1887. április 10. – 1896. december 17.
Fejérváry Imre, komlóskeresztesi báró Egyidejűleg Pécs sz. kir. város főispánja is	főispán	1897. március 7. – 1905. december 27.
Benyovszky Móric, benyói és urbanói gróf	főispán	1906. április 23. – 1910. február 12.
Szily Tamás, nagyszigeti[13]	főispán	1910. február 17. – 1917. június 11.
Benyovszky Móric, benyói és urbanói gróf Egyidejűleg Pécs sz. kir. város főispánja is.	főispán	1917. július 7. – 1918. november 22.
Kerese György, kereseszegi[14]	főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos	1918. november 22. – 1919. március 24.
Svachulay Zoltán[15]	főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos-helyettes	1919. szeptember 11. – 1919. december 3.
Blaskovich Iván(wd)[16] 1919 – Pécs thj. város kormánybiztosa	főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos	1919. december 3. – 1920. március 31.
Prakatur Tamás[17]	főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos	1920. március 31. – 1921. október
Klein Antal[18]	főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos	1920. augusztus 15. – 1921. július 15.
Kiszely Gyula[19]	főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos	1921. szeptember 27. – 1921. október 10.
Keresztes-Fischer Ferenc	főispán	1921. október 10. – 1931. augusztus 24.
Szapáry Lajos, muraszombati, széchyszigeti és szapári gróf Egyidejűleg Somogy vármegye főispánja Egyidejűleg Pécs sz. kir. város főispánja	főispán	1931. október 23. – 1935. március 8.
Benyovszky Móric, benyói és urbanói gróf Baranya vármegye és Pécs	főispán	1935. március 8. – 1936. február 4.
Horvát István[20] Baranya vármegye és Pécs	főispán	1936. február 12. – 1938. március 18.
Blaskovich Iván(wd)	főispán	1938. március 18. – 1943. január 20.
Nikolits Mihály	főispán	1943. január 20. – 1945. január 20.
Boros István Baranya vármegye és Pécs 1946. július – 1947. november 12. Pécs sz. kir. város főispánja	főispán	1945. január 4. – 1945. december
Kertész Endre	főispán	1945. december 11. – 1947. november 12.
Gyetvai János Baranya vármegye és Pécs	főispán	1947. november 12. – 1949. február
Bors Antal[21] Baranya vármegye és Pécs	főispán	1949. február – 1949. július
Bobánovics Jenő Baranya vármegye és Pécs	főispán	1949. július – 1950. március 15.

Baranya vármegye főispánjai 2023-

Név	Tisztségviselés ideje	Megjegyzések
Horváth Zoltán, dr.[22]	2022. július 22. – napjainkban	2014 – 2022 Baranya Megyei Kormányhivatal, kormánymegbízott

Jegyzetek

1. A szerb közigazgatás Vladislav Pandurović(wd) (Pandurovits László) – magyar baranyai szerb jogi doktor, író – osztrák-magyar tisztet (1919. januártól 1919. decemberig) kormánybiztosként, majd Rajić Svetislav (Rajits Szvetiszláv) baranyai szerb alispánt nevezte ki. Nagy Imre Gábor: Baranya vármegye főispánjai (1688−1950). In: Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006−2007 (BML, 2007) 92–93. oldal
2. Módosították az alaptörvényt, elfogadták a költségvetést, jönnek a főispánok és a vármegyék. Hetek Közéleti Hetilap, 2022. július 19.
3. Draskovich János fia, született kb. 1665. (Draskovich Péter a geni.com oldalán.)
4. Cseh Ede adatai a Csorba Győző Könyvtár Baranyai Digitár oldalán
5. Nagy Imre Gábor, 2007. 110–111. o.
6. Nagy Imre Gábor, 2007. 114. o.
7. Nagy Imre Gábor, 2007. 110–111. o.
8. Nagy Imre Gábor, 2007. 150–151. o.
9. Szalay Nikodém adatai a Csorba Győző Könyvtár Baranyai Digitár oldalán
10. Nagy Imre Gábor, 2007.  145–148. o.
11. Nagy Imre Gábor, 2007. 150–151. o.
12. Csernus Menyhért fia. Életrajzi adatai. Nagy Imre Gábor: Baranya vármegye főispánjai (1688−1950). In: Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006−2007 (BML, 2007) 111–112. o.
13. Nagy Imre Gábor, 2007. 154–155. o.
14. Nagy Imre Gábor, 2007. 125–126. o.
15. Nagy Imre Gábor, 2007.  150. o.
16. Nagy Imre Gábor, 2007.  105–106. o.
17. Nagy Imre Gábor, 2007  144–145. o.
18. Nagy Imre Gábor, 2007  131. o.
19. Nagy Imre Gábor, 2007. 130–131. o.
20. Nagy Imre Gábor, 2007.  121–123. o.
21. Nagy Imre Gábor, 2007.  109. o.
22. Horváth Zoltán pályafutásának főbb adatai a Kormányhivatal weblapján. Megtekintve 2023-04-14.

Forrás

• ↑ Nagy Imre Gábor, 2007: Nagy Imre Gábor: Baranya vármegye főispánjai (1688−1950). In: Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006−2007 (BML, 2007) 79−160. o. 96–98. oldal
• Baranyai neves személyek. Csorba Győző Könyvtár, Pécs — Baranyai Digitár keresője