A barlangfejlődés kései szakaszában járó Baradla-barlang idővel inaktívvá vált, elvesztette eredeti barlangi patakját. A barlang egykori vízfolyása alsóbb járatrendszert kezdett kialakítani magának. A rendszer vízgyűjtőjéről érkező vizet az alsó barlangok vezetik a Jósvafő határában található forrásaikhoz. A Baradla-barlangnak két egymástól hidrológiailag független alsó barlangja alakult ki, a ma 1000 méter hosszúságban ismert Baradla Rövid-Alsó-barlang és a mindössze 128 méteres szakaszán ismert, de a barlang alá hosszabban, egészen a Domica-barlangig benyúló Baradla Hosszú-Alsó-barlang.
A két barlangot sokáig egynek hitték, ugyanis vizük egy helyen, a jósvafői Jósva-forrásban tört a felszínre. A források különállósága csak 1955 óta ismert, amikor egy hatalmas árvíz kimosta a forrásterületet. A Baradla Rövid-Alsó-barlang forrása a Táró-forrás, amely egy mesterségesen hajtott tárón keresztül jut a felszínre, a Baradla Hosszú-Alsó-barlang forrása a Medence-forrás, más néven a Tó-forrás, amely egy betonmedencében fakad a völgy alján. A Medence-forrás vízhozama átlag 8,2 m³/p, hőmérséklete pedig átlag 12,8 °C.
A Baradla-barlang alá a domicai szakaszon is benyúló Baradla Hosszú-Alsó-barlang a leszivárgó vizeken és a Baradla-barlang felszíni nyelőin kívül a Vörös-tói-ágtól nyugati irányba elhelyezkedő barlangi víznyelőkön át jut vízhez, ilyen az aggteleki kiépített rész végénél található Dancza-nyelő, illetve Libanon-hegy alatt átvezető Nehéz-úton található Nehézút I. és Nehézút II. nyelők. Ha a Baradla Hosszú-Alsó-barlang önmagában már nem tudja elvezetni a felszínről érkező vízmennyiséget, az a Baradla-barlang főágában időszakos vízfolyást alkotva tovább folyik, és először a Baradla Hosszú-Alsó-barlang víznyelőin át tűnik el, majd ha ezek sem képesek a víz befogadására, akkor az a Baradla Rövid-Alsó-barlang víznyelőin át, így legkésőbb az Óriások termében található hatalmas nyelőn át jut immár a Baradla Rövid-Alsó-barlangba.
A Baradla-barlangrendszer teljes árvízi vízhozamát így a két alsó barlang együttesen vezeti el a forrásterületre. A Medence-forrás viszonylag magas, 12,8 °C-os átlagos hőmérsékletének oka lehet, hogy a forrás a víznyelők áradmányvizei és a beszivárgó víz mellett mélységi karsztvízből is táplálkozik. Összehasonlításképp a Medence-forrástól néhány méternyire fakadó Táró-forrás átlagos hőmérséklete 9,8 °C.
2006-ban volt először Baradla Hosszú-Alsó-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Baradla-Hosszú-Alsóbarlang (Baja 1998), Hosszú-Alsó-barlang (Takácsné, Juhász, Kraus 1989) és Long-Lower Cave (Takácsné, Eszterhás, Juhász, Kraus 1989) neveken is.
Kutatástörténet
A Baradla-barlang kutatója, Vass Imre is feltételezte az alsó barlang létét (1831), tekintve, hogy a barlang kijárata és a Jósva-forrás nagyon közel helyezkednek el egymáshoz. Több, jellemzően a Baradla víznyelőinek kibontására irányuló sikertelen kísérletet követően, 1954-ben, elsőként Jakucs László jutott be az alsó barlangba, de a forrás irányából. A Jósva-forrás egy árvízi fakadási pontjánál ásott aknát, majd ugyanebbe az irányba tárót hajtatott a barlang feltételezett irányába. A barlangot 1954 végére érte el, de ott a vízzel telt szifonok miatt nem tudott tovább haladni.
A két különálló alsó barlangszint létére 1955-ben derült fény. 1955. augusztus 6-án a Baradla-barlangon hatalmas méretű árvíz vonult le, amelynek vize kiszakította a hegyoldalt a Jósva-forrásnál és két, egymástól néhány méterre fakadó forrás helyét fedte fel. Az egyik a hosszú, a másik a rövid alsó barlanghoz tartozik, de ezt csak 1970-ben bizonyította vízfestési kísérletekkel Szenthe István.
A Baradla Hosszú-Alsó-barlang forrása, a Medence-forrás
Az 1989. évi Karszt és Barlangban közölve lett, hogy a Baradla-barlangban a barlangi patak napjainkban már csak áradások alkalmával folyik végig. Az év többi részében a Baradla-barlang alatt lévő Alsó-barlang vezeti le a Jósva-völgy völgyfőjében eredő forrásokhoz a vizet. Az elmúlt években végzett víznyomjelzések kimutatták, hogy egymástól független két barlang (a Hosszú-Alsó-barlang és a Baradla Rövid-Alsó-barlang) húzódik a Baradla-barlang alatt. A két alsó barlang közül eddig csak a Baradla Rövid-Alsó-barlangot sikerült feltárni, kb. 1 km hosszúságig. A folyóirat 1989. évi különszámában napvilágot látott ennek az utóbbi tanulmánynak az angol nyelvű változata (The caves of Hungary). Ebben a tanulmányban Long-Lower Cave a barlang neve.
A Baradla Hosszú-Alsó-barlang az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található Baradla-Hosszú-Alsóbarlang az igazgatóság engedélyével látogatható. Az időközben 19 m-ig feltöltődött nyelőt 2000-ben újra bontani kezdték a kutatók és 40 m mélyre jutottak, ahol oldott falú vízszintes járatszakaszt értek el.
A 2005-ben kiadott, Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben az olvasható, hogy a Baradla-Alsó-barlangok a Baradla-barlang alsó, aktív járatszintjei. Az Alsó-barlang meglétét régóta feltételezték, de csak az elmúlt négy évtizedben lett bizonyítva létezése. Víznyomjelzések, illetve a feltáró kutatások eredményei alapján jelenleg már két, egymástól független alsó szintről van tudomásunk. A források hegylábi törmelékben történő felszínre lépési helye azonos volt a jósvafői Törőfej-völgyben 218 m tszf. magasságban az 1955. évi árvíz előtt, de jelenleg kb. 10 m-re helyezkednek el egymástól. A Hosszú-Alsó-barlang forrásai a Medence-forrás és a Cső-forrás, amelyek vizüket a Vörös-tói-ágtól Ny-ra található területről kapják. 1957-ben pár m-es táró hajtásával lett elérve az aktív forrásjárat. A gutensteini mészkőben keletkezett, keskeny, hasadék jellegű, omladékos és 150 m hosszúságig feltárt járatban erős a vízmozgás. Engedély kell a lezárt barlang megtekintéséhez.
2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Baradla-Hosszú-Alsóbarlang a felügyelőség engedélyével látogatható. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5430/7 nyilvántartási számú Baradla Hosszú-Alsó-barlang, 2006. február 28-tól, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint, megkülönböztetett védelmet igénylő barlang. A 2006. évi Vespertilioban közölt tanulmány szerint 2004. január 15-én két szürke hosszúfülű-denevért figyeltek meg a Hosszú-Alsó-Baradla nevű barlangban Boldogh Sándor és Barti Levente.
2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Baradla-Hosszú-Alsóbarlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5430-7 kataszteri számú Baradla Hosszú-Alsó-barlang, 2012. február 25-től, a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint, megkülönböztetetten védett barlang. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Baradla Hosszú-Alsó-barlang (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Baradla Hosszú-Alsó-barlang (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.
Irodalom
Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete.Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2977. old.
Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1432. old.
Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról.Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64206. old.
Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról.Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6368. old.
Gyuricza György – Piros Olga – Szilágyi Ferenc – Salamon Gábor: Baradla-barlangrendszer. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 26., 30., 30–32., 33., 34. old. ISBN 963-9358-96-7
Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról.Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2336. old.
Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, Kornétás Kiadó, 2005. 32. old. ISBN 963-9353-39-6
Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 736. old.
Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról.Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 211. old.
