Életéről hiányosak az ismereteink, főleg barlangászati munkásságáról tudunk. A pesti mérnöki intézetben tanult és lett 1818-ban mérnök. Közel két évtizeden át Gömör és Kishont vármegye hites földmérőjeként tevékenykedett. A negyvenes években az éghetetlen háztető kérdése foglalkoztatta, és ilyen témájú találmányát igyekezett népszerűsíteni, eladni. Az 1848-49-es szabadságharcban mint hadmérnök vett részt: kiemelkedő mérnöki munkája volt a dorozsmai és a szegedi sánc készítése. 1850-ben császári és királyi mérnöknek nevezték ki.
Barlangkutató tevékenysége
Mint Raisz Keresztélynek, Gömör vármegye hites földmérőjének, a Baradla-barlang első ismertté vált kutatójának és felmérőjének hivatali utóda, gyakran járt a Baradla-barlangban, és kísérletet tett további járatok feltárására. 1825-ben – az évek óta tartó szárazságot kihasználva – átjutott a barlang Vaskapunak nevezett addigi végpontján, és 4,5 km hosszan feltárta a barlang fő ágát. Megsejtette a folytatást is, de oda a kutatók csak száz év múlva hatoltak be. A feltárás után a vármegye támogatásával gondosan felmérte a barlangot, alaprajzi és hosszmetszeti térképet szerkesztett róla, és elkészítette a barlang feletti terület térképét is. Hogy feltárását a köz számára is hozzáférhetővé tegye, a térképezés mellett elkészítette a barlang részletes leírását, ismertette a bejárható útvonalat és az ott látható nevezetességeket. Föld- és hegytudományi tanulmányokat folytatott, hogy megfelelő ismeretek alapján írja le a környék geológiai, hidrológiai viszonyait. Munkája nyomtatásban 1831-ben jelent meg magyar és német nyelven, a barlangot és a felszínt ábrázoló két térkép mellékletével. Ez az első magyar nyelvű, tudományos igényű barlangleírás. A Baradla-barlang mérnöki pontosságú térképe Vass Imre legjelentősebb tudománytörténeti értékű műve.
Neue Beschreibung der Agteleker Höhle des Gömörer Comitates in Ungarn, sammt Grundriss, Durchschnitt und Situations Plan. Pest, Landerer nyomda, 1831. [MEK]
