Bühl 123 és 1038 méter közötti magasságban terül el, a szántóföldek által meghatározott Rajna-völgytől, a Fekete-erdő hegység gyümölcsösök és szőlőskertek által dominált déli lejtőiig.
Városrészek
A város a központban elhelyezkedő Bühl mellett magába foglalja Altschweier, Balzhofen, Eisental, Kappelwindeck, Moos, Neusatz, Oberbruch, Oberweier, Vimbuch és Weitenung városrészeket, melyek közül 9 városrész csak az 1970-es években csatoktak Bühlhöz.
A városrészek mellett több lakóterületet tartanak számon külön névvel, de ezeknek a területeknek a határai nincsenek pontosan meghatározva. Ezek közé a területek közé tartozik például Affental, Bach, Brombach, Bühlerhöhe, Ebene, Einsiedel, Elzhofen, Fischerhöfe, Gebersberg, Hohbaum, Kirchbühl, Müllenbach, Neusatzeck, Ottenhofen, Riegel, Rittersbach, Sand, Schugshof, Schweighof, Waldmatt, Witstung és Wört.
Kappelwindeck
Neusatz
Waldmatt
Oberweier
Balzhofen
Eisental
Oberbruch
Altschweier
Moos
Vimbuch
Weitenung
Történelem
A város először egy 1149-ből származó dokumentumon említik. 1200 körül épül a windecki vár. 1403-ban Ruprecht von der Pfalz jogot adományozott Reinhard von Windeck lovagnak piac tartására. 1514–1524 között épül a régi St. Peter ée Paul templom, ami 1880 óta a városházának ad otthont. A harmincéves háborúban, 1622-ben, horvát csapatok felégetik a várost. 1632–1634 között és 1643-ban svégd csapatok szállják meg Bühlt. A pfalzi örökösödési háborúban, 1689-ben a várost ismét teljesen lerombolják. 1776-ban a terület Karl Friedrich von Baden tulajdonába és ezzel Badenhez kerül. 1822-1823 között zsinagóga épül. 1835-ben Leopold von Baden Nagyherceg városi rangot adományoz Bühlnek. 1856-ban az evangélikus gyülekezet felépíti első templomát. 1873 és 1876 között, Karl Dernfeld tervei alapján, felépül az új St. Peter ée Paul templom. 1902-ben kiépítik a vízvezeték, 1920-ban a villany, 1926 és 1934 között a szennyvíz hálózatot. 1935-ben Kappelwindecket Bühlhöz csatolják. 1938. november 10-én a lerombolják a zsinagógát. 1940. október 22-én a város 26 zsidó polgárát a francia Camp de Gurs-ba deportálják, ahonnan csak kevesek térnek vissza. 1945. április 14-én francia csapatok érkeznek a városba.
Lakosság
év
lakos
1805
1.822
1825
2.142
1846
2.860
1871
2.383
1880
3.002
1900
3.306
1910
3.640
1919
3.764
1930
4.290
1933
4.400
1939
6.932
1946
7.049
év
lakos
1950
7.735
1961
9.140
1970
10.013
1975
21.596
1980
22.307
1987
23.246
1990
24.667
1995
27.088
2000
28.690
2005
29.476
2010
29.593
2012
28.571
Kultúra és látnivalók
Gazdaság és infrastruktúra
Bühl a szilváról híres, amit Bühl környékén termesztenek és a régió piacain árusítanak. A bühli szilva története 1840-re nyúlik vissza, akkor fedezték fel a fajtát Matthäus Falk udvarán. Akkor kezdődött a szilva termesztése és terjesztése, aminek mind a mai napig nagy a jelentősége a város gazdaságában.
A városban található a LuK cégcsoport székhelye. A céget 1965-ben alapította Wilhelm és Georg Schaeffler a bühli ipari park területen.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Bühl (Baden) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.jpg)
.svg)
