PROFILBARU.COM

	Béres Ferenc
Született	1922. december 3.; Gagybátor
Elhunyt	1996. július 6. (73 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	énekes
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1949)
Kitüntetései	Liszt Ferenc-díj (1976); SZOT-díj (1979); Magyarország Érdemes Művésze díj (1980); Magyarország Kiváló Művésze díj (1986);
Sírhelye	Farkasréti temető (25-2-18/1)
	Zenei pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hangszer	énekhang
	A Wikimédia Commons tartalmaz Béres Ferenc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Béres Ferenc (Gagybátor, 1922. december 3. – Budapest, 1996. július 6.^[2]) Liszt Ferenc-díjas magyar énekművész, furulyaművész, népdalénekes, érdemes és kiváló művész.

Életpályája

Szülei: Béres János és Timkó Mária voltak. Általános iskoláját Gagybátorban végezte el. Miskolcon volt szakközépiskolás. Sárospatakon a református gimnáziumban tanult. 1945-ben Budapestre költözött. 1946-ban Muharay Elemér Népi Ének-, Tánc- és Játékegyüttesében kezdődött pályafutása; a NÉKOSZ Együttes tagja, a Honvéd Együttes szervezője és alapítója volt; itt végezte el énekművészi tanulmányait. 1948–1957 között szólista és furulyaművész volt. 1949-ben végzett a Pázmány Péter Tudományegyetem néprajz–művészettörténész szakán. 1949-ben pásztorfurulyán a budapesti Világifjúsági Találkozón díjat nyert. 1953-ban a magyar énekkultúra előadója volt. 1958-tól az Országos Rendező Iroda szólistája volt. 1965-től az Országos Filharmónia szólistája lett. 1991–1992 között Erdélyben több mint 60 hangversenyt adott.

Sírja a Farkasréti temetőben található (25-2-18/1).

Magánélete

1960-ban házasságot kötött Simig Erzsébettel. Három fiuk született: Ferenc (1960), Gábor (1962) és Bálint (1967).

Díjai

VIT-díj (1949)
hanglemez-nagydíj (Párizs, 1963)
Sárospatak díszpolgára (1970)
Liszt Ferenc-díj (1976)
SZOT-díj (1979)
Érdemes művész (1980)
Kiváló művész (1986)

Emlékezete

1998-ban a krasznokvajdai körzeti iskola felvette nevét.
1999-ben megkapta a posztumusz Magyar Kultúra Lovagja díjat
1999-ben a Farkasréti temető művészparcellájában felavatták síremlékét.
2006-ban Sárospatakon a Főgimnázium kertjében avatták fel a művész mellszobrát.
2006-ban a gimnázium Béres Ferenc-Alapítványt hozott létre, amelyből egy-egy tehetséges diákot jutalmaznak.

Jegyzetek

↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források

Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1996, Biográf Kiadó 1997.
Béres Ferenc egész életében a magyar énekkultúrát szolgálta

További információk

Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerkesztője: Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeállította és szerkesztette: Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984.
Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerkesztette: Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerkesztette: Székely András. Budapest, Zeneműkiadó, 2. bőv. kiad. 1988.
KK4: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átdolgozott, bővített kiadás. Szerkesztette: Hermann Péter. Budapest, Kossuth, 1981
Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, Zeneműkiadó, 1986.
Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7
Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7
SZOT-díjasok. Szerkesztő: Kulcsár Ödön. [Budapest], Táncsics, 1981.
Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8