Bálint József (közgazdász)

Ez a szócikk a statisztikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Bálint József (egyértelműsítő lap).
Bálint József
Született1930. január 15.
Kemecse
Elhunyt2024. május 2. (94 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaközgazdász, statisztikus
Tisztsége
  • az MSZMP KB tagja (1970. november 28. – 1980. március 27.)
  • államtitkár (1973. július – 1979, Központi Statisztikai Hivatal)
IskoláiJózsef Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Leningrádi Tervgazdasági Egyetem
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke
Hivatali idő
1973 – 1979
ElődHuszár István
UtódNyitrai Ferencné
Sablon • Wikidata • Segítség

Bálint József (Kemecse, 1930. január 15. – Budapest, 2024. május 2.) közgazdász, statisztikus, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztály vezetője az új gazdasági mechanizmus bevezetése alatt, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1973-tól 1979-ig.

A közgazdaságtudományok kandidátusa.

Élete

1930. január 15-én a Szabolcs-Szatmár megyei Kemecsén született. Apja Bálint Sándor, aki fiatal korában uradalmi cselédként dolgozott, az osztrák-magyar hadsereg katonájaként harcolt az I. világháborúban. Hat gyermeke közül József az iskoláit Királytelken és Nyíregyházán végezte.

1946 és 1948 között betanított munkásként, majd vegyipari szakmunkásként a Nyírbogdányi Petróleumgyártó Rt-nél dolgozott. 1947-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba.

Később a Dózsa György Népi Kollégiumban tanult. Sikeresen felvételizett a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, majd a Szovjetunióban tanulmányi ösztöndíjas volt. 1948 és 1952 között Leningrádban közgazdasági egyetemet végzett.

Hazatérését követően 1953-tól előbb az MDP, majd későbbiekben az MSZMP tagjai közé lépett. 1967. április 12-től 1973. június 27-ig az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztály vezetője, a Gazdaságpolitikai Bizottság tagja.

Szakmai vezetője voltam az 1968-as gazdasági reform beruházási politikát kidolgozó munkacsoportnak, egyike a reformmunkákat vezető 25 felelős közgazdásznak. E reform sok kezdeményezést fékező kötöttséget feloldott a gazdaságirányítási rendszerben, és lényeges szerepet játszott például a mezőgazdaság fellendülésében, a vidék felemelkedésében.
– Dr. Bálint József visszaemlékezése[2]

1973. júliustól 1979. áprilisáig a KSH elnöke.[3]

1970. november 28. és 1980. március 27. között az MSZMP Központi Bizottságának a tagja volt.[4]

Az Európai Statisztikusok Bizottságában alelnöki tisztet töltöttem be. A tőkés országok statisztikai hivatalaival még a hidegháborús szembenállás idején is kollegiális szakmai tapasztalatcserét folytattunk. Én abban az időben a viszonosságnak megfelelően a miniszterelnök főnököm hozzájárulásával többször voltam hivatalosan az Egyesült Államokban, Kanadában, Spanyolországban, Finnországban, Indiában, Irakban, Svájcban.
– Dr. Bálint József visszaemlékezése[2]

Művei

Cikkek

  • Gazdasági fejlődésünk 30 éve (Statisztikai Szemle, 1975. április) Online változat
  • Az elemző és tudományos tevékenység a Központi Statisztikai Hivatalban (Statisztikai Szemle, 1975. december) Online változat
  • A magyar statisztika fejlődését befolyásoló környezeti tényezők az 1980-as években (Statisztikai Szemle, 1977. április) Online változat
  • A műszaki fejlődésből származó lehetőségek a statisztikai szervezetek számára (Statisztikai Szemle, 1977. június) Online változat
  • A Nagy Október hatása – KGST-országok statisztikai együttműködése (Statisztikai Szemle, 1977. november) Online változat
  • A statisztikai felsőoktatás és a statisztikai gyakorlat összefüggései (Statisztikai Szemle, 1978. január) Online változat
  • Az elemzés célja és mértéke a Központi Statisztikai Hivatal munkájában (Statisztikai Szemle, 1978. november) Online változat
  • A KGST jelentősége a magyar népgazdaság és statisztikájának fejlődésében (Statisztikai Szemle, 1979. január) Online változat
  • A társadalmi mobilitás elemzésének módszertana és nemzetközi összehasonlítása (Statisztikai Szemle, 1979. február) Online változat
  • A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, 1971–1975 (Statisztikai Szemle, 1979. május) Online változat

Könyvek

  • Oktatási statisztika (Központi Statisztikai Hivatal, 1978) ISBN 963-340-193-3[5]
  • Szoposztavlenyije tyehnyicseszkogo urovnya promislennosztyi Pol'si i Vengrii. Varsava-Budapest fevralʹ 1978 g.; KSH, Bp., 1978
  • Társadalmi rétegződés és jövedelmek; Kossuth, Bp., 1978
  • Tárgymutató az MSZMP határozatai és dokumentumai című kötetekhez, 1956-1975; Kossuth, Bp., 1983
  • Társadalmi rétegződés és jövedelmek; 2. bőv. kiad.; Kossuth, Bp., 1983 ISBN 9630921081[6]
  • 900 nap a 300 évből (Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, 2003) ISBN 963-502-778-8[7][8][9]
  • Magyarország nemzeti vagyonvesztése, 1941-1947; Agroinform, Bp., 2013
  • A hitleri megszállás pusztításai. Statisztikai adatok és történelmi adalékok, 1938-1945; Agroinform, Bp., 2015

Jegyzetek

  1. ↑ Búcsú Dr. Bálint Józseftől (1930. január 15. – 2024. május 2.), 2024. június 18.
  2. ↑ a b Kemecsei Helytörténeti Krónika, 2006. II. évfolyam 1. szám
  3. ↑ Bálint József (tortenelmitar.hu). [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 8.)
  4. ↑ A Központi Bizottság tagjai 1971 és 1980 között - Magyar Országos Levéltár[halott link]
  5. ↑ Az Oktatási statisztika kötet adatai
  6. ↑ Információ a Társadalmi rétegződés és jövedelmek kötetről
  7. ↑ Információk a 900 nap a 300 évből kötetről
  8. ↑ Dr. Bálint József: 900 nap a 300 évből Leningrád (Kemecsei Helytörténeti Krónika, 2010)
  9. ↑ Az Oroszországi Föderáció államelnöke Vlagyimir Putyin e könyv tudományos tárgyilagosságának és sokoldalúságának elismeréséül Dr. Bálint Józsefet, a KSH nyugalmazott elnökét, a közgazdaságtudományok kandidátusát a „300 éves Szentpétervár Emlékére” alapított Emlékéremmel tüntette ki 2004-ben.

Források

További információk

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!