PROFILBARU.COM

	Az aranygyapjú elrablása
Rendező	Rajnai András
Forgatókönyvíró	Alaksza Tamás
Dramaturg	Jánosi Antal
Főszerepben	Tomanek Gábor; Andai Györgyi; Juhász Jácint; Csernák János
Operatőr	Kaplony Miklós (vezetőopertőr)
Vágó	Bánki Judit
Jelmeztervező	Wieber Marianna
Díszlettervező	Balló Gábor
Gyártásvezető	Lettner Lajos
	Gyártás
Gyártó	Magyar Televízió
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Játékidő	120 perc
	Forgalmazás
Bemutató	1989
Korhatár
	Kronológia
Kapcsolódó műsor	Televíziós mesék felnőtteknek
	További információk
	IMDb; NAVA;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Az aranygyapjú elrablása Rajnai András rendezésében 1989-ben készült 2 részes magyar tévéjáték.

Történet

Alább a cselekmény részletei következnek!

Iaszón a városától távol nevelkedett. A kentaur Kheirón, a nevelője egy nap felfedte előtte az igazságot: a tudás önmagában semmit sem ér, a tudás értékét a helyes cselekvés dönti el. Iaszón apját, Aiszónt a gonosz Peliasz letaszította a trónról. A fiú ezután útnak indult, hogy visszakövetelje a trónt, és hogy bosszút álljon. Peliaszt, Poszeidón gyermekét rémálmok gyötörték, Dodonába ment jóslatért.

Iaszón vándorlása során egy öregasszonnyal találkozott, aki arra kérte, hogy vigye át a folyó túlsó partjára. A fiú a sekély gázlónál teljesítette a kérést, de az egyik saruja beleragadt az iszapba, és elveszett. Az öreg asszony valójában a hókarú Héra volt, aki próbára tette az embereket, van-e bennük jóakarat, segítő szándék. Rengetegen közömbösen mentek el a vénasszony mellett, míg Iaszón meg nem jelent. Az istennő hálából segítséget ígért a fiúnak.

Peliasz udvarában Iaszón felfedte a kilétét, először ellenségesen fogadták, de a király – a jóslatra emlékezve – vendégül látta a „félsarus” idegent. Ráadásul egy pár aranysaruval is megajándékozta. Sőt, kész volt a trónját is átadni neki, egy feltétellel: ha Iaszón megszerzi az aranygyapjút.

A királyfi Pallasz Athéné segítségével hajót építtetett, majd összegyűjtötte a legbátrabb fiatalokat, az argonautákat. Ezek vezetőjeként egy kalandos hajóút során, az Argó hajóval a kis-ázsiai Kolkhiszba hajóztak, hogy megszerezzék a sárkánnyal őrzött aranygyapjút.

A kolkhiszi királylányt, Médeiát kétségek gyötörték, megidézte anyját, Hekatét, de alvilági istenség nem segített. Médeia kezdetben haraggal fogadta az argonautákat, de Héra és Aphrodité szerelemre lobbantották a varázslónőt Iaszón iránt, így a továbbiakban már segítette a királyfit, hogy teljesíthesse Aiétész király próbatételeit. Ezt követően Médeia Iaszónnal és az argonautákkal együtt Iolkoszba indult. Előtte a varázslónő leszúrta az öccsét, Apszürtoszt, testének darabjait pedig szétszórta a palota alatti labirintusban. Amíg Aiétész összeszedte a testrészeket, egérutat nyertek.

Médeia Iolkoszban, hogy visszaszerezze Iaszón számára a trónt, álruhában varázsfüveket vitt a palotába. Rávette Peliasz lányait, hogy fürdessék meg a szereket használva egy dézsában a király testét, attól ismét megfiatalodik. Peliasz nem kelt új életre, a bitorló elpusztult, azonban Iaszón nem akarta a gyilkossággal szerzett trónt elfoglalni. Az istennők felajánlották, hogy menjenek Korinthoszba, és éljenek a szerelemnek.

Iaszón sok-sok évvel később elhagyta Médeiát, és Kreuszát akarta feleségül venni. A varázslóasszony egy méreggel átitatott díszköntössel megölte vetélytársnőjét, és a lányát menteni igyekvő Kreón királyt is. Azután Médeia megölte a saját két gyermekét, hogy így is bosszút álljon a hűtlen Iaszónon.