Aucklandi vulkáni mező

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Aucklandi vulkáni mező
Magasság260 m
HelyAuckland
Utolsó kitörés1450
Elhelyezkedése
Aucklandi vulkáni mező (Új-Zéland)
Aucklandi vulkáni mező
Aucklandi vulkáni mező
Pozíció Új-Zéland térképén
d. sz. 36° 47′ 12″, k. h. 174° 51′ 30″36.786667°S 174.858333°EKoordináták: d. sz. 36° 47′ 12″, k. h. 174° 51′ 30″36.786667°S 174.858333°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Aucklandi vulkáni mező témájú médiaállományokat.

Az Aucklandi vulkáni mező Új-Zéland legnagyobb városa és közvetlen környéke alatt fekszik. Egyes vulkánjai jól felismerhetők a városon belül is, másokat az épített környezet már eltakar. Az egykori tűzhányók területe, veszélyessége miatt, folyamatos kutatás tárgya, a róla szóló ismeretek folyamatosan bővülnek. 2011-re körülbelül 53 régi vulkán nyomait azonosították itt.[1] A kutatás során az egyértelmű vulkáni kúpok mellett meghatározásra kerültek különböző tufagyűrűk, maarok, salakárak (scoria) és lávafolyások. A legtöbb itteni tűzhányó csak egyszer tört ki, néhány hetestől több évig terjedő időszakig működött, és a következő kitörésre már más helyen került sor. A Rangitoto-szigeten több kitörés nyomait is sikerült kimutatni.[2] A tűzhányó-mezőben bazaltos magma tör felszínre, eltérően az Északi-sziget központi vidékén a szubdukció eredményeként kialakult andezitvulkánoktól, mint például a Mount Ruapehu és a Taupói-tó.[3] A földtörténeti múlt elemzése révén megállapítható, hogy a jelenleg „alvó” állapotban lévő tűzhányó-mezőn a következő néhány száz vagy ezer évben – geológiai értelemben véve nagyon rövid időn belül – bármikor új kitörés kezdődhet.[4]

Földrajza

A vulkáni mező mintegy 360 négyzetkilométert foglal el az új-zélandi Északi-sziget északi nyúlványát és déli területeit összekötő keskeny földszoroson, ahol Auckland városa is található, illetve a közeli szigeteken. Az északi North Shore elővárosban található, maar jellegű Pupuke-tótól 30 kilométeren át húzódik a déli Manukau City elővárosig, magába foglalva a Csendes-óceánra nyíló Hauraki-öbölben található Rangitoto-szigetet, valamint a Tasman-tengerre nyíló Manukau Harbour öbölben fekvő Puketutu-szigetet.

A mező legészakibb elemei a Pupuke-tó és a Rangitoto-sziget, legdélibb tagja a Matukutururu (Wiri Mountain), nyugaton a Mount Albert, keleten a Pigeon Mountain (Új-Zéland).

A vulkánok alacsonyak: a legfiatalabb Rangitoto egyúttal a legmagasabb is a maga 260 méterével. Auckland belterületén a legmagasabb a Mount Eden 196 méterrel.

A mező lávafolyásai az aucklandi földszoros nagy részét beborítják. Az egyik leghosszabb a Mount Saint Johnból északra induló lávafolyam, ami csaknem keresztezi a Waitemata Harbour öblét, létrehozva a Meola Reef sziklazátonyt.[5] A területen csaknem 50 lávaalagút és más lávabarlang ismeretes, ezekben a forró anyag külső kérge megszilárdult, miközben a belső folyékony láva továbbhaladt, és üreget hagyott maga után. Ilyen a 290 méter hosszú Wiri Lava Cave.[6][7]

Története

A kutatások szerint e területen először az Onepoto vulkán tört ki 248 000 ± 28 000 évvel ezelőtt.[8] Az eddigi utolsó kitörés körülbelül 600 évvel ezelőtt volt, amikor a Rangitoto-sziget keletkezett, ezt az eseményt a maori lakosság már megőrizte a történelmi emlékezetében. A kitörések nagysága az idők folyamán egyre nőtt, a Rangitoto által felszínre hozott anyag tömege az egész terület vulkáni anyagának 60%-át teszi ki.

A lávamező eddigi negyedmillió éves működése során a Föld nagyrészt jégkorszaki állapotban volt, a mainál lényegesen alacsonyabb tengerszinttel. Ezért a mező legtöbb vulkánja szárazföldön tört ki, kivéve a Rangitoto-sziget vulkánját.[9]

A maorik letelepedése, majd a törzsi háborúk gyakorivá válása után a terület vulkáni kúpjait erődített települések, úgynevezett pák építésére használták. A fából készült palánkok mellett ezek fő jellegzetességei a harci célokra kialakított teraszok voltak, amik gyakran ma is láthatók.

Az európaiak betelepedése után a vulkáni kúpok egy részét kőbányának használták, bár már a 20. század elején törvénnyel próbálták ezt megakadályozni. Csak a 20. század végére szűnt meg teljesen az effajta munka, a megmaradt vulkáni maradványok védelem alá kerültek, gyakran parkokat alakítottak ki rajtuk,[10] mint az Auckland Domain vagy a Myers Park.

Veszélyek

A terület vulkánossága nem tekinthető lezártnak, ezért számítani kell arra, hogy a vulkáni aktivitás bármikor újra kezdődhet, bár a kitöréses periódusok közötti időszak évszázadokra vagy évezredekre is rúghat. Egy új kitörés súlyos károkat okozhat, és hetekig, hónapokig, esetleg évekig is elhúzódhat. Legsúlyosabb következménye lakóterületek, ipari létesítmények elpusztítása, a közlekedési infrastruktúra (kikötők, autópályák, repülőterek) lerombolása lehet. Egyszerre több vulkán kitörése is lehetséges; a kutatások szerint körülbelül 32 000 évvel ezelőtt egy ötvenéves időszakban nagyjából egyszerre 5 vulkán is működött a területen.

Mivel a vulkánkitörések a mai technika eszközeivel – a földrengésektől eltérően – viszonylag jól előre jelezhetők, komoly monitoring rendszert építettek ki a hatóságok a város területén és polgári védelmi terveket dolgoztak ki, főleg a lakosság kitelepítésére.

Szakértői tanulmányok egy új kitörés valószínűségét a területen évente 1:1000-re teszik. Emellett a város távolabb környezetében, az Északi-sziget más nagy vulkánjainak (Ruapehu, White-sziget) esetleges nagyobb kitörései is veszélyeket jelenthetnek Auckland városára. A lakosságot ezért igyekeznek részletesen tájékoztatni és a felkészíteni az ilyen esetben szükséges teendőkre.

A vulkáni mező eddig azonosított tűzhányóinak listája

A számozott vulkánok elhelyezkedése
Név Maori név Magasság Kráter átmérője Kora Városrész Koordináták Megjegyzés
1
Pupuke-tó Pupuke Moana
1-1,37 km
200 000–260 000 év
Takapuna d. sz. 36,780115°, k. h. 174,766184°36.780115°S 174.766184°E Maar, tufagyűrű szabálytalan krátertóval (Lake Pupuke)
2
Tank Farm Te Kopua o Matakamokamo
425–555 m
Northcote d. sz. 36,802000°, k. h. 174,753299°36.802000°S 174.753299°E Tufagyűrű kráterrel
3
Onepoto Te Kopua o Matakerepo
490–600 m
> 248 000 év
Northcote d. sz. 36,808185°, k. h. 174,750853°36.808185°S 174.750853°E Tufagyűrű kráterrel
4
Mount Victoria Takarunga
87 m
Devonport d. sz. 36,8266°, k. h. 174,7990°36.826600°S 174.799000°E Vulkáni kúp, kráter nélkül
5
Mount Cambria Takararo Devonport d. sz. 36,824444°, k. h. 174,801933°36.824444°S 174.801933°E Kráter
6
North Head Maungauika
61 m
Devonport d. sz. 36,827751°, k. h. 174,812050°36.827751°S 174.812050°E Vulkáni kúp, kráter nélkül
7
Rangitoto Rangitoto
260 m
~ 150 m
504 és 552 év
Rangitoto-sziget d. sz. 36,786742°, k. h. 174,860115°36.786742°S 174.860115°E Kráter, két kitörés
8
Browns-sziget Motukorea
57 m
125–160 m
Browns-sziget d. sz. 36,8306°, k. h. 174,8948°36.830600°S 174.894800°E Kráter
9
Albert Park (Auckland) Parnell d. sz. 36,8507°, k. h. 174,7675°36.850700°S 174.767500°E Park, a vulkán már nem ismerhető fel
10
Auckland Domain Pukekawa
> 60 000 év
Auckland Domain d. sz. 36,859158°, k. h. 174,775808°36.859158°S 174.775808°E Park, a vulkán már nem ismerhető fel
11
Mount Eden (vulkán) Maungawhau
196 m
135–145 m
28 000 év
Mt. Eden d. sz. 36,877°, k. h. 174,764°36.877000°S 174.764000°E Kráter
12
Te Pou Hawaiki Te Pou Hawaiki d. sz. 36,882470°, k. h. 174,766726°36.882470°S 174.766726°E A felszínen már nem látható, elhordták
13
Mount Albert Te Ai ka roa a Raka
> 30 000 év
Mt. Albert d. sz. 36,884°, k. h. 174,716°36.884000°S 174.716000°E Kráter, futballpálya és park
14
Mount Roskill Puketapapa
110 m
Mt. Roskill d. sz. 36,912594°, k. h. 174,737259°36.912594°S 174.737259°E Vulkáni kúp, kráter nélkül
15
Three Kings Te Tatua a Riukiuta
28 500 év
Three Kings d. sz. 36,902926°, k. h. 174,754651°36.902926°S 174.754651°E Tufagyűrű vulkáni kúppal, kráter nélkül
16
One Tree Hill Maungakiekie
122–150 m
One Three Hill d. sz. 36° 54′ 00″, k. h. 174° 46′ 59″36.900000°S 174.783056°E Vulkáni kúp és kráter
17
Mount Saint John Te Kopuke
126 m
150–155 m
> 28 500 év
d. sz. 36,883431°, k. h. 174,780196°36.883431°S 174.780196°E Kráter
18
Mount Hobson Ohinerangi
~ 100 m
d. sz. 36,877814°, k. h. 174,786156°36.877814°S 174.786156°E Deformált vulkáni kúp és kráter
19
Little Rangitoto Maungarahiri d. sz. 36,875407°, k. h. 174,809636°36.875407°S 174.809636°E Park, a vulkán már nem ismerhető fel
20
Orakei Basin Orakei
~ 740 m
> 85 500 év
d. sz. 36,867124°, k. h. 174,813080°36.867124°S 174.813080°E Tufagyűrű krátertóval
21
Saint Heliers, Glover Park Whakamuhu
> 45 000 év
d. sz. 36° 51′, k. h. 174° 52′36.850000°S 174.866667°E Tufagyűrű kráterrel, sportpályák a kráterben (Glover Park)
22
Tailor Hill Taurere
32 000–34 000 év
d. sz. 36,864223°, k. h. 174,869943°36.864223°S 174.869943°E Deformált vulkáni kúp
23
Mount Wellington (Új-Zéland) Maungarei
135 m
10 000 év
d. sz. 36° 55′, k. h. 174° 49′36.916667°S 174.816667°E Vulkáni kúp, kráter nélkül
24
Purchas Hill Te Tauoma
11 000 év
d. sz. 36,887138°, k. h. 174,847476°36.887138°S 174.847476°E
25
Panmure Basin Te Kopua Kai a Hiku
640–995 m
31 500–32 500 év
d. sz. 36,904950°, k. h. 174,849343°36.904950°S 174.849343°E Tufagyűrű krátertóval
26
Mount Smart Rarotonga
640–995 m
31 500–32 500 év
d. sz. 36° 55′ 06″, k. h. 174° 48′ 45″36.918333°S 174.812500°E Elhordták, a kráter helyén stadion épült
27
Hopua Te Hopua a Rangi
> 29 000 év
d. sz. 36,929500°, k. h. 174,784734°36.929500°S 174.784734°E
28
Mount Richmond Otahuhu
40 m
50–60 m
32 000–34 000 év
Otahuhu d. sz. 36° 55′ 57″, k. h. 174° 50′ 22″36.932562°S 174.839451°E Kráter
29
McLennan Hills Te Apunga o Tainui
42 500–55 000 év
d. sz. 36,929208°, k. h. 174,846468°36.929208°S 174.846468°E
30
Robertson Hill East Tamaki d. sz. 36,948477°, k. h. 174,841726°36.948477°S 174.841726°E Sturges Park, sportpálya az egykori kráterben
31
Highbrook Park Pukewairiki d. sz. 36,944078°, k. h. 174,865887°36.944078°S 174.865887°E Félkör alakú kráter egy folyó torkolatában, részben parkká alakítva
32
Hampton Park
20 m
45–50 m
26 500–55 000 év
d. sz. 36,950925°, k. h. 174,895440°36.950925°S 174.895440°E Szabálytalan kráter
33
Otara Hill Te Puke o Taramainuku d. sz. 36,867124°, k. h. 174,813080°36.867124°S 174.813080°E
34
Green Hill Matanginui
20 000 év
d. sz. 36,939911°, k. h. 174,898267°36.939911°S 174.898267°E
35
Styaks Swamp d. sz. 36,936138°, k. h. 174,900155°36.936138°S 174.900155°E
36
Pigeon Mountain (Új-Zéland) O Huiarangi
55 m
d. sz. 36,888846°, k. h. 174,903116°36.888846°S 174.903116°E Vulkáni kúp, kráter nélkül
37
Mount Mangere Te Pane a Mataaho
106 m
300–360 m
22 000–35 000 év
Mangere d. sz. 36° 56′ 59″, k. h. 174° 46′ 59″36.949722°S 174.783056°E Két kráter
38
Mangere Lagoon Mangere d. sz. 36,957025°, k. h. 174,777632°36.957025°S 174.777632°E Tufagyűrű krátertóval
39
Puketutu-sziget Te Motu a Hiaroa
60–85 m
30 000–34 000 év
Puketutu-sziget d. sz. 36,965186°, k. h. 174,747248°36.965186°S 174.747248°E Vulkankegel und Krater
40
Mount Gabriel Waitomokia Mangere d. sz. 36,976981°, k. h. 174,770336°36.976981°S 174.770336°E
41
Pukeiti Puketapapakanga a Hape
32–39 m
Mangere d. sz. 36,983756°, k. h. 174,757183°36.983756°S 174.757183°E
42
Otuataua Otuataua
165–180 m
Mangere d. sz. 36,985792°, k. h. 174,754055°36.985792°S 174.754055°E
43
Mount Ellets Maungataketake
350–545 m
Mangere d. sz. 36,994635°, k. h. 174,747548°36.994635°S 174.747548°E Kráter, kőbánya
44
Pukaki Lagoon Te Pukaki Tapu o Poutukeka
560–670 m
> 65 000 év
Manukau City d. sz. 36,982998°, k. h. 174,810226°36.982998°S 174.810226°E Tufagyűrű kráterrel
45
Crater Hill (Új-Zéland)
720–870 m
32 000–34 000 év
Manukau City d. sz. 36,986546°, k. h. 174,827135°36.986546°S 174.827135°E Tufagyűrű szabálytalan kráterrel és kis krátertóval
46
Kohuora Kohuora
> 32 000 év
Manukau City d. sz. 36,978730°, k. h. 174,842691°36.978730°S 174.842691°E Park, a vulkán már nem ismerhető fel
47
Mount McLaughlin Matukutureia
170–310 m
~ 110 000 év
Clendon Park d. sz. 37° 00′ 49″, k. h. 174° 50′ 46″37.013511°S 174.845974°E Szabálytalan krátertó, Matakarua vagy Matukutururu néven is ismert
48
Mount Wiri Matukutururu; Te Manurewa o Temapahore
27 000–33 000 év
Clendon Park d. sz. 37° 00′ 26″, k. h. 174° 51′ 30″37.007334°S 174.858441°E Vulkáni kúp, kőbánya
49
Ash Hill
32 000 év
Clendon Park d. sz. 37,002754°, k. h. 174,867545°37.002754°S 174.867545°E
50*
Grafton (vulkán) Grafton (Új-Zéland) d. sz. 36° 51′ 39″, k. h. 174° 45′ 59″36.860833°S 174.766389°E Tufagyűrű, erősen beépített városrészben, a vulkán már nem ismerhető fel; az Auckland Domain vulkánja részben befedte
51*
Cemetery Crater
250 m
Manukau City d. sz. 36,989828°, k. h. 174,841082°36.989828°S 174.841082°E Manukau Memorial Gardens, a vulkán már nem ismerhető fel
52*
Boggust Park Crater
300–400 m
d. sz. 36,955413°, k. h. 174,813552°36.955413°S 174.813552°E Park, a vulkán már nem ismerhető fel
53*
Puhinui Craters
80–120 m
95–123 m
d. sz. 37° 00′ 53″, k. h. 174° 49′ 59″37.014650°S 174.832960°E Három kis méretű maar

Megjegyzés: az 50-53-as sorszámú vulkánokat 2011-ben fedezték fel.

Jegyzetek

  1. (2011) „More volcanoes recognised in Auckland Volcanic Field”. Geoscience Society of New Zealand Newsletter (5), 11–16. o. (Hozzáférés: 2013. április 19.) [halott link]
  2. Volcanoes of Auckland: The Essential Guide. Auckland University Press (2011). ISBN 978-1-86940-479-6 
  3. Ian E.M. Smith and Sharon R. Allen. Auckland volcanic field geology. Volcanic Hazards Working Group, Civil Defence Scientific Advisory Committee. Retrieved 30 March 2013. Also published in print as Volcanic hazards at the Auckland volcanic field. 1993.
  4. Beca Carter Hollings & Ferner (2002). Contingency Plan for the Auckland Volcanic Field, Auckland Regional Council Technical Publication 165. Accessed 2008-05-12.
  5. Hayward, Murdoch, Maitland (2011). pp. 134–135.
  6. Kermode, Les (1994. március 1.). „New Zealand lava caves worth preserving for their geologic and geomorphic features”. Geoscience Reports of Shizuoka University 20, 15–24. o. [2016. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 6.) 
  7. Geology. The Onehunga Grotto. (Hozzáférés: 2013. április 25.)
  8. M.O. McWilliams research, 2002, associated with Shane P, Sandiford A (2003) Paleovegetation of marine isotope stages 4 and 3 in northern New Zealand and the age of the widespread Rotoehu Tephra. Quaternary Research 59:420-429
  9. Hayward, Murdoch, Maitland (2011). pp. 2–3.
  10. "The volcanic hills are being destroyed..." - City of Fire, insert magazine in The New Zealand Herald, 15 February 2008

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Auckland Volcanic Field című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Auckland Volcanic Field című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Commons:Category:Auckland volcanic field
A Wikimédia Commons tartalmaz Aucklandi vulkáni mező témájú médiaállományokat.

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!