Neve talán ölelőt jelent, akár szeretetteli, akár halálosan fojtó ölelést értve ezalatt, vagy akár mindkettőt – ez esetben kettős természete volt, mint Hathornak, akivel Thébában összefüggésbe is hozták.[1] Vízzel kapcsolatos istennőként ő „ölelte át” áradáskor a földeket; a termékenységgel való kapcsolata miatt kultuszának szexuális töltete is volt.[2] Időnként a király anyjának nevezik. A görögök Hesztiával azonosították.[1]
Ikonográfiája
Ábrázolásai antropomorf jellegűek, fején koronát viselő nőalak, a korona alacsony diadémból és rajta magas tollakból áll, hátul néha szalagokkal, elején pedig ureusszal. Kezében ankh, mellette időnként papiruszjogar látható. Megjelenik anyai szerepben is, a királyt szoptatja. Időnként szent állatával, a gazellával ábrázolják.[1]
Kultuszhelye
Hnum és Szatet elephantinéi és asszuáni templomaiban is imádták, saját temploma az első katarakta közelében, Szehel szigetén állt. Núbiában is tisztelték, a Beit el-Wali-i templomban több más itt imádott istennel együtt ábrázolják.[1]
Források
↑ abcdeRichard Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. London, Thames and Hudson, 2003. ISBN 978-0500051207 p.138
↑Barbara Lesko: The Great Goddesses of Egypt. University of Oklahoma Press, 1999. ISBN 9780585116808 p.266