A házaspár kilenc gyermeke közül Anna Mária hercegnő volt a hetedik. A testvérek (ranguk szerint szász királyi hercegek és hercegnők):
Mária (Marie) Auguszta Friderika (1827–1857).
Albert (1828–1902), 1873-tól I. Albert néven Szászország királya.
Mária Erzsébet (Elisabeth) Maximiliána (1830–1912), aki először Savoya–Carignani Ferdinánd szárd–piemonti herceghez, majd Niccolo Rapalló márkihoz ment feleségül.
Anna hercegnő apja, János király szoros barátságot ápolt Lipót toszkánai nagyherceggel. A két katolikus uralkodócsaládot, a Wettineket és a Habsburgokat több házassági, rokoni kötelék fűzte össze. Anna Mária hercegnő két nagynénje is toszkánai nagyherceghez ment férjhez: Apjának, János királynak nővére, Mária Ferdinanda Amália szász királyi hercegnő (1796–1865) III. Ferdinánd toszkánai nagyhercegnek (1769–1824), Lipót nagyherceg az 1824-ben elhunyt apjának második felesége volt. János király másik nővére, az 1832-ben elhunyt Mária Anna Karolina (1799–1832) II. Lipót nagyhercegnek, III. Ferdinánd fiának első felesége volt.
1858. január 10-én megszületett első gyermekük, Mária Antonietta főhercegnő (1858–1883).
Második gyermekük egy évvel később, 1859 januárjában halva született. A szülési komplikációk következtében 1859. február 10-én a 23 éves anya, Anna Mária főhercegné is meghalt Nápolyban, esküvője után alig három évvel. A nápolyi Szent Klára (Santa Chiara) bazilikában temették el.
Fejlemények halála után
Anna Mária főhercegné elhunyta után három hónappal Toszkánában népfelkelés tört ki, a nagyhercegi család elmenekült. 1859. július 21-én, a szárd–francia–osztrák háborúban bekövetkezett osztrák vereség nyomán Lipót lemondott, az özvegy Ferdinánd Szalvátor lett Toszkána nagyhercege (IV. Ferdinánd néven). Uralma azonban csak formális volt, mert 1860-ban a megszállt Toszkánát a Szárd–Piemonti Királysághoz csatolták, a nagyhercegség végleg megszűnt.
Egyetlen élő gyermekük, Mária Antonietta főhercegnő tüdőbajban szenvedett. A prágai Szent Teréz apácakolostor és leánynevelő intézet főapátnőjévé nevezték ki, itt hunyt el 1883 áprilisában, 25 évesen. Korabeli pletykák szerint Mária Antonietta főhercegnő 1880-ban titkos házasságot kötött volna Rudolf trónörökössel, emiatt kényszerítették kolostorba. E híresztelést tárgyszerű bizonyítékokkal még nem támasztották alá.
W. Fellmann: Sachsens Könige 1806-1918. Koehler&Amelang, München–Berlin 2000, ISBN 3-7338-0233-0
O. Posse: Die Wettiner. Genealogie des Gesamthauses, Zentralantiquariat Leipzig, 1994, ISBN 3-7463-0171-8 (Az 1897-es eredeti kiadás újranyomása (reprint), javításokkal és kiegészítésekkel).
Andrea Dietrich, Winfried Müller, Martina Schattkowsky: Zwischen Tradition und Modernität: König Johann von Sachsen 1801-1873, S. 365 ff. (Digitalisat)
Silke Marburg: Europäischer Hochadel: König Johann von Sachsen (1801-1873) und die Binnenkommunikation einer Sozialformation, Akademie Verlag, Berlin, 2008.
Hof- und Staats-Handbuch des Kaiserthumes Österreich für das Jahr 1868, Verlag der G. J. Manzschen Buchhandlung, Wien, S. 4 (Digitalisat)