A Commodore 1985-ben kiadott első Amiga modellje, az Amiga 1000-es még nem rendelkezett szabványos bővítési lehetőséggel. Egyetlen csatlakozó biztosított hozzáférést a Motorola 68000CPU belső buszához, valamint néhány egyéb rendszer-jelforráshoz. Röviddel a modell bemutatása után publikálták a bővítő csatlakozó hivatalos specifikációját. Ez a busz lett a ma ismert "Zorro busz".[2]
A "Zorro" név az Amiga 1000-es egyik prototípus alaplapjának az kódnevéből származik. A "Zorro" lap volt az eredeti "Lorraine" utáni prototípus, melyen az alaplapi bővítőkártya csatlakozási lehetőség specifikációit kidolgozták. Mivel mindenki ezen a néven hivatkozott rá és senki nem javasolt jobbat, ezért ez a név állandósult.[2]
Zorro II
Az Amiga 2000 megjelenésével a Zorro busz némileg megváltozott. Egyszerűbben kezelhető külön megszakítás áramköröket kapott, valamint a méret kialakítást a 100-tűs IBM PC/AT buszhoz (a későbbi ISA-busz) igazították költségcsökkentési megfontolásból, továbbá hogy az ISA buszt opcionális másodlagos bővítőbuszként használhassák.[2]
A kialakítás sokkal összetettebb volt, mint az akkori IBM XT/AT, illetve Apple II buszai. A Zorro-busz lehetővé tette bármelyik foglalatnak (slot), hogy uralja a buszt (bus mastering), támogatta a közvetlen memória hozzáférést (DMA), továbbá összekapcsolta a bővítőkártyákat a rendszerszoftverrel. Kiiktatták a címzést biztosító jumpereket és a kártya címét szoftver rendelte hozzá (Autoconfig protokoll). A kártyák könnyen azonosíthatók voltak szoftveresen és könnyen össze voltak kapcsolhatók a megfelelő meghajtóprogramokkal (driver), mindez ráadásul minimális felhasználói beavatkozás mellett. Ez a módosított specifikáció ismert Zorro II buszként.[2]
A Zorro II busz adatátviteli sebessége kb. 3,5 MB/s[3]
↑Dave Haynie: Re: Max Bandwidth of Zorro (angol nyelven). news-server.csri.toronto.edu , 1991. március 11. (Hozzáférés: 2020. március 11.) „Zorro II goes about 3.5 Megabytes/second (MB/s).”
Ez a szócikk részben vagy egészben az Amiga Zorro II című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.